Enyedi György

Városi világ


A megavárosok kormányzási, szociális és környezeti konfliktusai

A megavárosokról elsőnek a hátrányok jutnak az ember eszébe: a közlekedési káosz, a szegénység nyomornegyedekbe halmozódása; a bűnözés terjedése és a városi háborúk, a félelmetes környezeti károk. Egy sor – s még tovább folytatható felsorolású – hátrány, melyet a városi kormányzás – a helyi kormányok s a civil szerveződések – nem képesek megoldani. Mindez nem tartja vissza a bevándorlást s a megavárosok különböző területi szerkezetű, de állandó növekedését. Mintha az az amerikai mondás vált volna általános szabállyá, mely szerint „New Yorkban lehetetlen élni, máshol meg nem érdemes”. A nagy népességméretből számos előny adódik: nagy helyi piac, bőséges munkaerőforrás, jelentős politikai súly – ám a hátrányok is nagy tömegeket érintenek, a szegénység keltette társadalmi feszültségek állandó robbanásveszélyt jelentenek, a környezetterhelés koncentráltan jelentkezik stb. A megavárosok népessége – a fejlett országok néhány megavárosa kivételével – lavinaszerűen, gyorsuló ütemben növekszik. 1985 és 2000 között Sao Paolo, Bombay, Dzsakarta, Kalkutta, Mexikó város népessége több mint 50%-kal nőtt (New Yorké 10%-kal; Londoné pedig csökkent). E féktelennek tűnő növekedésnek – a szokványos demográfiai és közgazdasági (a nagyváros a gazdaság hajtóereje) magyarázatok mellett van egy – ritkábban idézett – politikai magyarázata is. Az emelkedő gazdaságok országaiban a gazdasági növekedés a kizárólagos cél; a népességnövekedéssel együtt járó káros környezeti hatások, a lakáshiány, a közszolgáltatások összeomlása a gazdasági-politikai elitet nem zavarja. Az esetleg jelentkező szervezett politikai ellenállást erőszakkal letöri: közgazdasági szaknyelven szólva, a társadalmi konfliktusok jelenleg még nem jelentenek olyan negatív externáliákat a gazdálkodás számára, amelyek már a gazdasági növekedést is korlátoznák. A kevéssé fejlett országok megavárosai pedig gyakorlatilag kormányozhatatlanok, a városműködésnek nincsenek szabályai, vagy nincs szervezet, mely alkalmazni tudná ezeket.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave