Enyedi György

Városi világ


A fekete-afrikai várostípusok

Mehret, A. (1993) a Fekete- (vagy a Szaharától délre eső) Afrika városait négy csoportba sorolja. Az első: a bennszülött város, mely hosszú, gyarmatosítás előtti múltra tekint vissza, s megőrizte hagyományos, jellegzetes vonásait (pl. Addisz Abeba, Lagos). A második: a gyarmati város, mely csak az európai gyarmatosítás kezdete után, a gyarmattartó kapcsolatokra építve vált várossá (pl. Nairobi, Dakar, Kinshasa). A harmadik: a dél-afrikai, az apartheid körülményei között kifejlődött város (pl. Johannesburg). A negyedik: a Sahel-övezet peremi város (Ouagadougou). Úgy vélem, tulajdonképpen csak az első két csoportot nevezhetjük típusnak. A Dél-Afrikai Köztársaság városait az országba (korábban gyarmatra) betelepült európai eredetű (holland és angol) lakosság hozta létre, a közeli múltig elkülönülve a többségi afrikai lakosság telepeitől. Ez egyszeri, kivételes eset. A Sahel peremén pedig – karavánutak állomásaként – csak jelentéktelen városok vannak, melyek közül talán a gyorsan növekvő Burkina Faso-i főváros, Ouadougou erős pozíciót szerezhet a tengerpart-kontinens belső kapcsolatrendszerben.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave