Enyedi György

Városi világ


Az orosz város a szovjet korszakban

A modern orosz urbanizációnak fontos szakasza a háromnegyed évszázadig tartó szovjet korszak. Az államszocialista rendszer alapvető vonásai: a politikában az egypárti diktatúra, a gazdaságban az állami tulajdon, a tervutasításos rendszer s a piac helyett bürokratikus újraelosztás, a társadalomban egyenlősdi, állami gondoskodás, a nomenklatúra (pártbürokrácia) privilégiumai – az urbanizáció egész menetét áthatották. Sajátosság volt az eredeti orosz és a gyarmati városrendszer egybeolvadása. 1992-ig, a Szovjetunió összeomlásáig fennállt a soknemzetiségű orosz gyarmatbirodalom – míg a világ gyarmati rendszere az 1950-es, 1960-as években felszámolódott. A bolsevik forradalom megóvta a gyarmatbirodalmat: a balti államok ugyan függetlenné váltak, Bukovina és Besszarábia más országokhoz kerültek, ám ezeket a területeket a Szovjetunió a II. világháború alatt s után visszaszerezte. A posztszocialista átmenet válságát ugyancsak elmélyítette, hogy együtt járt a birodalom szétesésével, a Szovjetunión belüli gazdasági szálak meglazulásával, és megbontotta a kialakult városhálózatot. Az elmúlt évtized nemcsak a városi funkciók alapos változását s az új urbanizációs szakaszra történő áttérést jelentette, hanem a szovjet–orosz városhálózat csonkulását s új városhálózat kialakulását is. Egy sor belső orosz város – pl. Rosztov –egyszeriben határvárossá lett.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave