Még nem látható világosan, hogy milyen hosszabb távú és jelentős változásokra kerül majd sor a 2008-ban kirobbant világgazdasági válságot követően Oroszországban. A válság legalábbis átmenetileg megszakította az előző szakaszban jellemző fejlődést. 2009-ben a BNT 7% körüli csökkenést mutat, az ipari termelés több mint 15%-os csökkenésére számítanak. Az ország valutatartalékai a 2007-es közel 480 milliárdos „csúcsról” 2009. február végéig 380 milliárdra csökkentek. A válság nyomán az olaj, a földgáz és más nyersanyagok árai globálisan is jelentős mértékben estek. Ennek nyomán az orosz állam bevételei csökkentek, s az orosz értékpapírpiacon bekövetkezett hatalmas árfolyamzuhanás óriási veszteségeket okozott a gazdasági elitnek. Az értékpapír-piaci árfolyamzuhanás közel 70%-os volt. A munkanélküliség a 2008-as 5,8%-os mélypontról 2009. februárig 8,5%-ra nőtt. 2009 végére 12%-os munkanélküliséget valószínűsítenek az előrejelzések (World Bank Russia Country Office, 2009. május). Szociális szempontból a munkanélküliség növekedése, a reáljövedelmek csökkenése és a szegénység növekedése jelentik a legfőbb veszélyt 2009–2010-ben. Sok változás függ természetesen az olajárak alakulásától. Az orosz állam, más országokhoz hasonlóan, a vállalatok adóinak mérséklésével, mintegy 300 országos és 1200 körüli regionális vállalat közvetlen támogatásával igyekszik a helyzetet enyhíteni. Viszonylag jelentős szociálpolitikai intézkedések is történek a leginkább sújtott és veszélyeztetett rétegek védelmére.