Huerta de Soto Jesús

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok

Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok

Lehetetlen lenne itt – akár tömören is – felölelni a világ gazdaságaira az ipari forradalmat megelőzően ható fellendülés és recesszió váltakozó ciklusait. Mindazonáltal igen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért egyre több és több, a gazdaságtörténetről szóló munka elérhető számunkra; ez ugyanis nagyban elősegíti a konjunktúraciklus elméletének a múlt speciﬁkus gazdasági eseményeire történő alkalmazását. Kezdhetnénk Carlo M. Cipolla azon munkáinak említésével, melyek a firenzei gazdaságot a 14. század közepén és a 16. században utolérő – a 2. fejezetben már taglalt – válságokkal foglalkoznak.398 Ahogy láthattuk, hogy Cipolla R. C. Mueller tanulmányait399 követve dokumentálta a firenzei bankok által a 14. század elején elindított hitelexpanziót.400 Az eredmény jelentős gazdasági fellendülés volt, ami a mediterrán térség pénzügyi és kereskedelmi központjává varázsolta Firenzét. Mindazonáltal olyan események láncolata, mint például az angliai csőd, a tőke kivonása Nápolyban, valamint a firenzei kincstárjegyek összeomlása egy elkerülhetetlen válság kezdetét váltotta ki, mely válság egy széles körben elterjedt bankcsőd és a piacon zajló hitelszigorítás – vagy ahogy akkoriban nevezték mancamento della credenza – formájában nyilvánult meg. Cipolla rámutat, hogy a válság a vagyontartalék tekintélyes részének pusztulását eredményezte, és az ingatlanárak, melyek azelőtt csillagászati magasságokba szöktek, korábbi értéküknek a felére zuhantak vissza – ráadásul még egy ilyen mértékű árzuhanás sem volt elegendő ahhoz, hogy elég vevőt vonzzon. Cipolla szerint a fellendülési folyamat megkezdődéséhez harminc évre (1349-től 1379-ig) volt szükség. Véleménye szerint a fellendülésben a fő szerepet a végzetes kimenetelű pestis játszotta, mely

megszakította az ördögi deflációs spirált. Mivel a lélekszám hirtelen és drámai módon lecsökkent, az egy főre eső elérhető valuta összege megemelkedett. A pestist követő három év folyamán továbbá a pénzverde kibocsátása magas szinten maradt. Következésképpen az egyenlegek szokatlanul magasak voltak, és nem voltak felhalmozva: a túlélők körében eluralkodott a költekezési hajlam. Az árak és a bérek ezért megemelkedtek.401

A 2. fejezetben kritikai elemzésnek vetettük alá annak módját, ahogyan Cipolla alkalmazta ama monetáris elméletet, mely a firenzei monetáris folyamatokról alkotott értelmezése mögött rejlik.
A Cipolla által másodikként, részletekbe menően tanulmányozott gazdasági válság teljes egésze szintén megmagyarázható a konjunktúraciklus osztrák elméletével. E válság magában foglalja a Firenzében a 16. század második felében lezajló hitelexpanziót. Cipolla magyarázata szerint konkrétan

a Ricci Bank ügyvezetői a közpénzeket annak céljára használták fel, hogy létrehozzák a hitelexpanziós politika pénzügyi alapját. A Ricci Bank firenzei piacból való kiemelkedése nyilván arra csábította a többi bankot, hogy igyekezzen felülmúlni annak hitelexpanziós politikáját.402

Cipolla szerint a firenzei gazdaság az 1560-as évek folyamán igen aktív volt, és a hitelláz is nagy lendületet adott neki. Az 1570-es évek elején azonban a helyzet egy súlyos likviditási megszorításban csúcsosodott ki, ami aztán a teljes bankrendszerre hatással volt. A krónikások érzékletes leírásával élve a bankárok „csak papíron” ﬁzettek. A válság fokozatosan súlyosbodott, majd az 1570-es évek közepén aztán hevesen kirobbant, amikor a városban „komoly pénzhiány” (defláció) és hitelszigorítás volt érezhető. Cipolla állítása szerint

a hitelsokszorozó hirtelen természetellenes módon kezdett működni, a firenzei piac működését pedig elfojtotta egy, a hitelmegszorítás által gerjesztett likviditási válság, ami mind intenzitását, mind hosszát tekintve kivételes súlyosságú volt. A krónikás feljegyzéseiben, a kereskedők leveleiben és a korabeli tiltó rendelkezésekben örökös aggódó utalásokat találunk a pénzügy és a hitel „megszigorítására”, a bankokra, melyek nem „számláltak” – vagyis nem ﬁzettek ki készpénzt –, és arra, hogy hiányzott az a pénz, amiből a dolgozók szombatonkénti ﬁzetése esedékes lett volna.403

Így a hitelexpanzió és a fellendülés után depresszió következett, melynek köszönhetően a kereskedelem összeszűkült, és a csődök is gyakorivá váltak. Ennél a pontnál pedig a firenzei gazdaságban egy hosszú ideig tartó hanyatlási folyamat vette kezdetét.
A 2. fejezetben már említettünk más hitelexpanziós folyamatokat is, melyek elkerülhetetlenül vonták maguk után a gazdasági válságok kialakulását. Megvizsgáltuk például a velencei Medici Bank esetét – hitelbővítését követően a bank 1492-ben végül csődbe ment. Ramón Carandét követve továbbá tanulmányoztuk az V. Károly minden Sevilla téri bankárját érintő expanziós folyamatot és bankcsődöt is. Hasonlóképpen mérlegeltük a John Law spekulatív és ﬁnanciális expanziójából fakadó, Franciaországra a 18. század elején lesújtó komoly depressziót; ezt az expanziót számos író – többek között maga Hayek is – részletekbe menően elemezte.404

398 Carlo M. Cipolla, The Monetary Policy of Fourteenth-Century Florence (Berkeley: University of California Press, 1982); illetve Money in Sixteenth-Century Florence (Berkeley: University of California Press, 1989).

399 R. C. Mueller, „The Role of Bank Money in Venice: 1300–1500”, 47–96. oldal; The Venetian Money Market: Bank, Panics, and the Public Debt, 1200–1500.

400 Carlo Cipolla szó szerint a következőket jelentette ki: „Azon időszak bankjai már eljutottak addig a fejlődési pontig, hogy a pénzforgalom sebességének megnövelése mellett már a pénzt is elő tudták állítani.” (Cipolla: The Monetary Policy of Fourteenth-Century Florence [A tizennegyedik századi Firenze monetáris politikája], 13. oldal.)

401 Cipolla: The Monetary Policy of Fourteenth-Century Florence [A tizennegyedik századi Firenze monetáris politikája], 48. oldal.

402 Cipolla, Money in Sixteenth-Century Florence, 106. oldal.

403 Cipolla, Money in Sixteenth-Century Florence,, 111. oldal.

404 Lásd Hayek, „ﬁrst Paper Money in Eighteenth Century France”, in: The Collected Works of F. A. Hayek, 3. kötet (The Trend of Economic Thinking), 10. fejezet, 155–176. oldal. Lásd még Kindleberger, A ﬁnancial History of Western Europe, 98. oldal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Pénzügy és számvitel Gazdaság

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero