Simon Judit

Marketing az egészségügyben


A gyógyszerpiac működésének tendenciái

A gyógyszeripar nagyon innovatív, kutatás-fejlesztésigényes ágazat. A 80-as években az innovációs, az originális termékek bevezetése, akár az adott gyártónál kifejlesztett új molekuláról volt szó, akár „me-too” termék, egyértelmű és viszonylag tartós piaci sikerhez tudott vezetni és a vállalat nyereségének meghatározó hányadát tudta előállítani. A kutatási-fejlesztési időszak elhúzódása, a kutatási költségek rendkívüli megnövekedése odavezet, hogy a szabadalmi védettség ideje lecsökken, vagyis az originális gyógyszerfejlesztés eredményét egyre rövidebb idő alatt kell megkapni. Az innováció megnövekedett költségei is vezettek ahhoz a felvásárlási, összeolvadási tendenciához, amely a gyógyszeripari koncentráció növekedését eredményezte, és amely a 90-es években sikeres stratégiának számított. Ilyen emlékezetes összeolvadás volt 1995-ben a Glaxo és a Wellcome fúziója, 1996-ban a Ciba és a Sandoz egyesülése Novartis néven, 1999-ben az Astra és a Zeneca fuzionált, 2000-ben a Glaxo Wellcome és a SmithKline Beecham egyesüléséből született a GlaxoSmithKline. A legfrissebb nagy fúzió a Sanofi-Aventis, a világ harmadik legnagyobb gyógyszeripari vállalata (a 2005-ös rangsor szerint), illetve a Schering Bayer általi felvásárlása. Egyes vélemények szerint a fúziókkal nyerhető előnyök, kutatási-fejlesztési kapacitás és piacfelvásárlás előnye már nem sokáig használható ki (Harms, Drüner, 2003), ehelyett új, stratégiai változtatásokra van szükség. A stratégiai váltást prognosztizáló szakértők a kutatási-fejlesztési folyamatnak a piaci folyamatokkal való sokkal hangsúlyozottabb összekapcsolását tartják a jövőben követendő stratégiának. A gyógyszeripar lehetséges stratégiáit az egészségügyi rendszerek változásaival való összefüggésében vizsgálom meg.

Marketing az egészségügyben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 780 7

Az egészségügy középpontjában az egészségét elvesztett és azt visszaszerezni vágyó beteg ember áll, körülötte az orvos, a nővér, az asszisztens, a biztosító, a tulajdonos állam vagy önkormányzat, a hatóságok, a betegjogi szervezetek bonyolult szövevénye. A marketing alkalmazása pedig mindebben megerősítheti a beteg központi helyét, tisztázhatja a szereplők közötti egyenrangú folyamatokat, és kapaszkodót nyújthat a színpad másik felének berendezésére - az egészségmegőrzés és a prevenció racionális és egyenrangú cserekapcsolatokon nyugvó kialakítására. Simon Judit munkája úttörő vállalkozás. Az irodalom széles áttekintésére alapozva találja meg a marketing helyét az egyén és a közösség életének olyan fontos metszetén, mint az egészségügy. A könyvben leírtak az egészségügyi intézmények vezetőinek, az egészségpolitikusoknak, az orvosoknak és a nővéreknek egyaránt hasznos ismereteket nyújtanak.

Dr. Réthelyi Miklós professor emeritus, a SOTE korábbi rektora

Mindazok, akik az egészségügyben fontosnak tartják a betegközpontúságot, feltétlenül tanulmányozzák és forgassák gyakran ezt a művet. Simon Judit igen értékes útmutatót ad könyvével az átalakuló egészségügyi rendszerekhez. A szerző közeli munkatársaként 15 éve követem az ezen a területen végzett munkáját. És mindenképpen becsülöm kitartásáért, elhivatottságáért és állhatatosságáért, hogy ezt a két, korábban fényévek távolságában lévőnek gondolt területet sikerült közelebb hoznia, olyannyira, hogy megszülethetett ez a könyv, mely egyszerre szolgál a hazai szakirodalom elméleti megalapozó műveként, valamint számos eddigi hazai tapasztalat megosztásával gyakorlati útmutatóként is. Az egészségügy potenciális ügyfeleként határozottan azt kívánom, minél több hazai szolgáltató sajátítsa el és alkalmazza a könyv ismereteit. Akkor nyugodtabban megyek el hozzájuk páciensként.

Dr. Lantos Zoltán ügyfélkapcsolati igazgató, GfK LHS Healthcare

Hivatkozás: https://mersz.hu/simon-marketing-az-egeszsegugyben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave