Dobák Miklós, Antal Zsuzsa

Vezetés és szervezés

Szervezetek kialakítása és működtetése


Esettanulmány – Az Apia-öbölbéli katasztrófa38

A helyszín Szamoa, az időpont 1889. Hét hadihajó – három amerikai, három német és egy brit – horgonyt vetnek Apia kikötőjében.
 
Kormányaik képviseletében vannak jelen, hogy katonai jelenlétet demonstráljanak, és figyelemmel kísérjék a partvidéken zajló politikai felfordulást. Ennek megfelelően a part közelében vetnek horgonyt, méghozzá egy olyan helyen, amelyet a világ egyik legveszélyesebb kikötőjének tartanak – ha ugyan egyáltalán kikötőnek lehet nevezni Apiát. A szerteszét korallzátonyokkal tarkított, csészealj formájú öböl északra nyíló száján hatalmas csendes-óceáni gördülőhullámok törnek be. Jó időben Apia legfeljebb négy közepes méretű hajónak nyújt – meglehetősen kényelmetlen – pihenőhelyet. Hét nagy hajónak és számos kisebb kísérő vízijárműnek, ráadásul kedvezőtlen időjárási körülmények között, Apia halálos csapda.
Ilyen volt a helyzet, amikor a hét felfegyverzett hajó emberei meglátták a közelgő tájfun első vészjósló jeleit. A gyorsan sötétülő égalj, a zuhanó barométer, az egyre erősödő széllökések, majd a hirtelen beálló, vihar előtti csend még az egyszerű „szárazföldi patkányok” számára is egyértelmű jelek. Hét tengerésztiszt számára e jelek félreérthetetlenek voltak. Tudták, hogy a világ olyan részén tartózkodnak, amely kiváltképpen gyakran van kitéve tájfunoknak, ami perceken belül forrongó víztömeg dühödt poklává korbácsolhatja a tengert. Tudták, hogy az ilyen viharok száz csomó feletti sebességű széllel járnak, széllökésekkel, amelyek pálcikaként törik ketté az árbocot, gyufaszálként morzsolják fel a fedélzeti tárgyakat, s képesek akár az egész hajót fejre állítani. Tudták, hogy ez az év legrosszabb hónapja volt, és tudták azt is, hogy alig három évvel korábban egy hasonló vihar minden Apiában tartózkodó hajót hullámsírba küldött. Röviden: (a múltbeli tapasztalatokra vonatkozó) „tárolt információik”, együtt (a jelenlegi helyzetre vonatkozó) „aktuális inputjaikkal” mind egyetlen döntés felé mutattak: fel a horgonyt és el innen, de mielőbb. És ha ez még mind nem lenne elég, a horgonyok felszedését és a nyílt tengerre való kihajózást a beosztott tisztek is tisztelettel javasolták.
A hadihajók kapitányai azonban haditengerészeti tisztek is voltak, tagadták a nyilvánvalót és maradtak, ahol voltak. Magatartásukat mások később úgy írták le, mint amely »olyan megítélési hiba, amely örökké paradoxon marad az emberi pszichológiában«.
Amikor a tájfun lecsapott, hatása tragikus és elkerülhetetlen volt. Manőverezéshez elegendő vízfelület híján három hajó – a hegyként feltornyosuló hullámok nyomása alatt horgonyukat magukkal rántva, a hányódás közben a szél által összezúzott hajótesttel és fedélzeti építményekkel – egymásnak verődött, majd mindhárom korallzátonyon végezte. Egy másik hajó a mély vízbe bukott alá; két további hajó a parton tört darabokra. Az öbölben tartózkodó összes hajó között egyetlen túlélő egy brit korvett volt, amely – hála erős motorjainak és kiváló legénységének – még időben kicsusszant a nyílt tengerre.
 
FELDOLGOZÁST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK:
  1. A fenti leírás és saját tapasztalat alapján vázolja föl az inkompetens vezetők szabályait – szabályokat, amelyek szervezetek felső szintű vezetőit segíthetik abban, hogy a fentihez hasonló (megfelelő mérlegelés esetén elkerülhető) hibák gyakrabban történjenek!
  2. A kapitányok döntési szituációjának, illetve kontextusának mely aspektusai szolgálhatnak magyarázatul megítélési hibájukra?
  3. A leírásból nem kapunk információt arról, milyen emberek voltak a kapitányok. A rendelkezésre álló információk alapján mit „tippel”, milyen személyiségvonások jellemzik a kapitányokat?
  4. Tegyük fel, hogy az Apia-öbölben lévő hajók egyikeként szolgál matrózként 1889-ben. Melyik az az öt vezetői tulajdonság, amelyekkel rendelkező kapitányt látna legszívesebben annak a hajónak a parancsnoki hídján, amelyen Ön is szolgál?
38 Készítette Antal-Mokos Zoltán (Forrás: Huczynski és Buchanan: Organizational Behaviour Workbook, Prentice-Hall, 2. kiadás, 1993)

Vezetés és szervezés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 826 2

GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY…

- mi a vezető feladata?

- miért készítenek stratégiát a vállalatok?

- miért létezik sokféle szervezeti modell?

- miként lehet motiválni másokat?

- hogyan kontrollálhatja a vezető a kitűzött célok elérését?

- miért lehetnek sikeresek a szervezetek akkor is, ha egészen eltérő módon szervezik meg a munkát, és vezetőik is egészen más személyiséggel bírnak?

Ilyen és ehhez hasonló, egészen mindennapi kérdésekre ad választ könyvünk, amelynek fókuszában a vezető és a szervezet áll. A könyvben a vezető stratégiaalkotási, szervezési, személyes vezetési (leadership-) és kontrolltevékenységéhez kapcsolódó ismereteket vesszük sorra. E vezetési funkciók közül kiemelten foglalkozunk a szervezéssel, illetve a szervezeti struktúrákkal. Illusztratív felvezető esetek, háttéranyagok, ellenőrző kérdések, különböző alkalommal (képzéseken, tréningeken, versenyeken stb.) feldolgozható esettanulmányok, szituációs játékok, szószedet, a szakkifejezések angol és német fordításai segítik a könyv felsőoktatásban történő felhasználását, de a bőséges tudásanyagot haszonnal forgathatják üzleti és közszolgálati szervezetek vezetői is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobak-antal-vezetes-es-szervezes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave