Dobák Miklós, Antal Zsuzsa

Vezetés és szervezés

Szervezetek kialakítása és működtetése


Esettanulmány– Ko Libris Zrt.12

Ha egy külső szemlélő látta volna, akár azt is gondolhatta volna, hogy Kovács János, a Ko Libris Könyv- és Lapkiadó Zrt. elnök-igazgatója az ablaka előtt álló, virágzó cseresznyefákban gyönyörködik. Holott gondolatai egészen máshol jártak. Alig négy éve, hogy autóját eladva és baráti kölcsönöket felvéve belevágott a könyvkiadásba, és mára az ország egyik legnagyobb, tisztes nyereséget hozó, teljesen magánkézben lévő kiadójának igazgatója lett. Az idők során számos válsághelyzettel kellett szembenéznie, de úgy érezte, hogy a jelenlegi helyzet minden eddiginél több veszélyt rejt magában. A felvásárolt Széplélek Kiadó beolvasztása után kialakított vállalati szervezet recsegett-ropogott, az igazgatósági üléseken napirenden voltak az éles hangú, személyeskedésektől sem mentes viták, csökkent a vállalat eredményessége, a folyosókon és a sarki kávéház asztalainál a hamarosan elbocsátandók névsoráról pusmogtak a kiadó alkalmazottai.
Pedig milyen szépek is voltak a lázas munkával eltöltött első hónapok! Kovács János a demokratikus ellenzék tagjaként maga is részt vett a szamizdat irodalom terjesztésében, s 1989-ben, a rendszerváltás első napjaiban elhatározta, hogy kihasználva a cenzúra szorításának gyengülését, nagy példányszámban kiadja és terjeszti az addig csak szamizdatból ismert szerzők társadalomtudományi tárgyú műveit. (Utólag visszagondolva néha maga is megmosolyogta akkori önmaga világjobbító nekibuzdulását.) Az akkori idők közhangulatára jellemző felfokozott politikai érdeklődés kedvezett az ilyen jellegű munkáknak, az aluljárók árusainak asztalairól szinte azonnal eltűntek az első kiadványok.
A kezdeti sikerek szárnyakat adtak Kovácsnak, amelyekre szüksége is volt, hiszen mindent egyedül, önmaga intézett. Ő tárgyalt a szerzőkkel és a nyomdákkal, a külföldi munkák egy részét maga fordította (még egyetemista éveiben, a varsói dzsesszfesztiválok hangulatán fellelkesülve tanult meg lengyelül), ütött-kopott otthoni számítógépén maga tördelte-szerkesztette a könyveket, ő készítette el a kiadványok előzetes pénzügyi kalkulációit. A kiadványokat ebben az időben kizárólag utcai árusok közvetítésével értékesítették. Kovács maga is kiváltott egy árusítási engedélyt. A Blahán felállított standnál a felesége árulta a kiadó könyveit más kiadványokkal, folyóiratokkal együtt.
A vállalkozás jogi kereteit ebben az időben a feleségével mint kültaggal közösen alapított Ko Libris Betéti Társaság jelentette. A bt. induló vagyonát az öreg Skoda eladásából származó 60.000 Ft és Kovács számítógépe szolgáltatta, a tehetősebb barátok kölcsöneiből származó 400.000 Ft készpénz tagi hitelként került felhasználásra. A cég irodája ebben az időben Kovács íróasztalának fiókjaiban volt.
A romániai forradalom után rekordgyorsasággal megjelentetett egy fotókat és újságcikkeket tartalmazó dokumentumkötetet. Velük egy időben jelentetett meg egy hasonló tartalmú és árú könyvet egy másik kis kiadó is, de a Ko Libris könyve szebb kiállítású volt, és a benne közölt anyagok is érdekesebbnek bizonyultak. Ez az előny Kovácsnak az ellenzéki időkből megmaradt jó baráti kapcsolatainak volt köszönhető.
Az első sikerekből már a cég fejlesztésére is futotta. Egy felszámolás előtt álló állami vállalat irodaházában kibéreltek egy telefonos szobát, és felvettek egy főállású titkárnőt is. Ő egy talpraesett, szakközépiskolát végzett fiatal lány volt, aki a betanulási időszak után sok terhet levett Kovács válláról. Kezelte a cég postáját, elvégezte a könyvelést, és más adminisztratív teendőket is ellátott.
Felszabadulva a papírmunka alól Kovácsnak több ideje jutott a vállalkozás jövőjének tervezgetésére. Felmérte, hogy az általa kiadott társadalomtudományi munkák iránt nem várható a kereslet gyors növekedése, sőt, az életszínvonal esésével párhuzamosan csökkenni fog az olvasók olvasókedve. Fennállt annak a veszélye is, hogy a volt állami kiadók átalakulásával létrejött kft.-k jobb technikai felszereltségük és országos kereskedelmi kapcsolataik segítségével kiszorítják a piacról. Ugyanakkor nem akarta feladni a társadalomtudományi könyvek kiadását, sőt, ifjúkori dédelgetett álmának megvalósításáról, igényes szépirodalmi munkák kiadásáról ábrándozott.
Cizellált lelkivilága ellenére Kovács nem volt naiv. Tudta, hogy támogatások nélkül nem lehet gazdaságosan fenntartani egy társadalomtudományi és szépirodalmi kiadót. Valahogyan meg kell teremteni az igényes munkák kiadásának hosszú távú feltételeit. Úgy gondolta, csak előre menekülhet, és ennek megfelelően döntött. Egyedül, csak a saját véleményére alapozva, mint mindig.
Úgy gondolta, hogy betör az egyre népszerűbbé váló ponyvaregények piacára, és az ezen a piacon elért nyereségből majd kényelmesen eltartja az igényes munkákat. A tervezett piaci offenzívához azonban nem volt elegendő forgótőkéje. Bár jelentős fejlesztéseket sikerült végrehajtani – többek között vettek egy nyomdai előkészítésre alkalmas asztali kiadványszerkesztő rendszert –, de e beruházás után a cég pénzügyileg kivérzett, és nem rendelkezett több kiadvány egyidejű megjelentetéséhez szükséges mennyiségű készpénzzel, ezért külső források után kellett néznie. A magas banki kamatok mellett öngyilkosság lett volna a hitelfelvétel, így nem maradt más, mint hogy tőkéstárs után nézzen.
Gimnáziumi barátja, aki az iskolából kibukva sikeres nagyvállalkozóvá lett, hajlandónak mutatkozott a tőkéstársi szerepre, így közösen megalakíthatták a Ko Libris Könyvkiadó Kft.-t, amely átvette a betéti társaságtól a kiadói tevékenységet és a piacon már jó hírnévre szert tett márkanevet is. A kft.-ben Kovácsnak és feleségének együtt 51%-os részesedése volt, így nagy szabadságot élveztek az üzlet irányításában. Barátja először ragaszkodott ugyan az 51%-os részesedéshez, de látva a jól futó üzletet és a korszerű technikai hátteret – no meg Kovácsék ellenállását a többségi részesedés elvesztésével szemben – belenyugodott a 49%-os részesedésbe.
A tőkeinjekció segítségével Kovács gyors expanzióba kezdett. A szomszédos helyiségeket is kibérelve megnövelte az iroda területét és új alkalmazottakat vett fel. Eddig minden feladatot ő végzett, most külön embereket vett fel az egyes funkciók ellátására, így az eddigi háromfős létszám (Kovács+feleség+titkárnő) tizenkét főre bővült. Kialakított egy szerkesztőséget, amelynek a szerzőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett anyagok lektoráltatása és a könyvek nyomdai számítógépes előkészítése volt a feladata. Hogy a nyomdai költségeket minél alacsonyabbra szorítsák, igyekeztek minél több munkát házon belül elvégezni, így már nyomdakész kiadványokat vittek mágneslemezen a nyomdákba. Külön alkalmazott tartotta a kapcsolatot a nyomdákkal, tárgyalt, hozta-vitte az anyagokat, kereste a legolcsóbb és leggyorsabb munkát vállaló nyomdákat.
Külön ember foglalkozott az értékesítés megszervezésével. A lehető legtöbb értékesítési csatornát igyekeztek felhasználni. Megtartották az utcai árusokon keresztül való árusítást, de szerződéseket kötöttek budapesti és vidéki könyvesboltokkal és nagykereskedelmi vállalatokkal is, valamint könyvklubokon keresztül is igyekeztek eljuttatni kiadványaikat az olvasókhoz. Felesége unszolásának engedve bérházuk egyik üres földszinti üzlethelyiségében megnyitottak egy kávéházat is, ahol a kiadó által forgalmazott munkákat árusították. Mivel a helyiség eddig üresen állt, a bérlethez viszonylag olcsón sikerült hozzájutniuk, és az önkormányzattal tárgyalásban álltak a tulajdonjog megszerzésére is.
Felvett egy könyvelőt is, aki a könyvelésen túl a cég pénzügyeit is intézte.
Kovács a napi ügyek vitelében mindegyik szakterület vezetőjének szabad kezet adott, de mindenről szeretett tudni, és a nagyobb horderejű kérdésekben mindig fenntartotta magának a döntés jogát. Reggelente hagyományossá váltak a szakterületi vezetőkkel tartott 20-30 perces információs meetingek, ami keresetlen egyszerűséggel raportként vonult be a céges szakzsargonba. Üzleti ügyeit egyedül unokaöccsével, Okos Tónival beszélte meg, aki abban az időben még a BKE harmadéves hallgatója volt, és a VSZ előadásokon és szemináriumokon szerzett tudását a gyakorlatban is ki akarta próbálni.
Mivel a Ko Libris jól csengő név volt a vásárlók és a szakma köreiben, ezért a ponyvapiacra kerülő kalandosérzelmes történeteket tartalmazó könyveket Vér és Szirup könyvek márkanéven adták ki. A kiadóban pedig megbíztak egy csoportot azzal, hogy az elejétől a végéig kísérjék ezeket a könyveket a szerzővel való kapcsolatfelvételtől az értékesítésig. Ez a csoport létrehozásától kezdve nagy önállósággal dolgozott a kiadóban, a csoporton belül is kialakult az értékesítési, szerkesztési, ügyintézési feladatok megosztása a csoport többé-kevésbé „levált” a szervezet többi részéről.
A Vér és Szirup könyvek sikere még Kovácsot is meglepte. A kéziratokat kérő újsághirdetésekre garmadával áramlottak a romantikus álneveken szerelmi történeteket író titkárnők és az írói babérokra áhítozó gépészmérnökök munkái. Sikerült megszerezni néhány, nyugaton már nagy sikert aratott könyv hazai kiadásának jogát is. Már az első néhány hónap után kiderült, hogy a Vér és Szirup könyvek nemcsak, hogy eltartják a veszteségesen kiadható társadalomtudományi munkákat és a kávéházat, de tetemes nyereséget is hoznak a házhoz. Új alkalmazottakat kellett felvenni, akik szintén csak a Vér és Szirup könyvekkel foglalkoztak.
Kovács úgy érezte, hogy a kiadó növekedésével párhuzamosan egyre inkább elveszti az uralmat a cég felett, egyre kevésbé tudja átlátni az ezerféle tevékenységet, nem látja világosan, melyik könyvcsalád mennyi bevételt hoz, és mennyi költséget emészt fel, és ezért Okos Tóni tanácsait meghallgatva elhatározta, hogy gyökeresen átalakítja a céget, és egyben megvalósítja ifjúkori álmát, a szépirodalmi művek kiadását.
Az utóbbihoz kapóra jött, hogy éppen akkor ment csődbe az igényes kiadványairól a szakmában jól ismert Széplélek Kiadó Kft., amelyet tulajdonosaitól teljes egészében megvásárolt a Ko Libris Kft., megszerezve így az igényes olvasók által jól ismert márkanevet és a tapasztalt munkatársakból álló szerkesztőséget is. Ez a vásárlás, valamint a cég folyamatos bővülése az eredményezte, hogy a vállalkozás létszáma elérte a 64 főt.
Hogy a ponyvairodalmat még jobban elkülönítse a többitől, és mert a lehető legkevesebb időt akarta ezeknek a könyveknek szentelni, megalapította a Vér és Szirup Kft.-t, amelynek többségi tulajdonosa szintén az Ko Libris lett 75%+1 szavazati joggal, a fennmaradó tulajdonrész a Vér és Szirup menedzsmentjének birtokába került. Az új kiadó munkatársai a már eddig is nagy önállósággal dolgozó ponyvacsapat munkatársai lettek, akik még örültek is annak, hogy ezentúl a maguk uraként dolgozhatnak majd.
Kovács úgy tervezte, hogy a Vér és Szirup Kft. teljesen szabadon tevékenykedhet. Azt gondolta, hogy az egyetlen dolog, amit majd számon kér rajtuk, az az év elején a tervekben rögzített nyereség elérése, és az, hogy azt hogyan, milyen szerzők írásainak milyen árakon való kiadásával érik el, az már a Vér és Szirup menedzsereinek személyes döntésein múlik. Tervei szerint a ponyvák nyereségéből tartja majd el a Széplélek Kiadót és a Ko Librisnél maradt társadalomtudományi könyvkiadást. Mivel e két utóbbi tevékenység biztosan nem lesz nyereséges, sőt, a szépirodalom kiadása biztosan veszteséges lesz, míg a társadalomtudományi sorozat legfeljebb a nullszaldót fogja elérni, ezért tőlük botorságnak tartotta volna, ha nyereséges működést vár el, megelégszik az előre rögzített költségkeretek betartásával is. Ez azért is tűnt jó megoldásnak, mert nem akarta, hogy nagyon drágák legyenek ezek a könyvek, és mesterségesen alacsonyan akarta tartani az áraikat.
A kávéház ügyeit nem igazán viselte a szívén, azt tervezte, hogy minél nagyobb részt igyekszik majd eladni belőle, csak akkora tulajdonrészt megtartva, amekkora elegendő a kialakított stílus megőrzéséhez.
A meghozott döntések megvalósítása nem ment zökkenők nélkül, bár a legtöbb alkalmazott örömmel fogadta, hogy végre világossá válik, mi az, amit elvárnak tőle, mi az, amiért felelős.
Fél év telt el a változások bevezetése óta, és a várt teljesítménynövekedés elmaradt, sőt, állandósultak a konfliktusok. A Vér és Szirup menedzserei Mercedeseket vásároltak maguknak, és amikor Kovács felelősségre vonta őket a pazarlásért, azzal vágtak vissza, hogy teljesíteni fogják az év elején rögzített nyereségtervet, a többibe pedig Kovács ne szóljon bele. Sőt, lázadoztak az ellen, hogy az általuk megtermelt nyereséget a Széplélekbe pumpálják.
Ezeknek a problémáknak a megoldása járt Kovács fejében, miközben látszólag az ablakon bámult kifelé. Személyes kudarcként élte meg a történteket. Hiszen itt végül is mindent és mindenkit ő talált ki, és úgy érezte, most mégis ellene fordulnak mindannyian. Türelmetlenül várta Okos Tónit, hogy kikérje a véleményét, mit javasol ebben a helyzetben.
 
AZ ESETTANULMÁNY FELDOLGOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI
  1. Mutassa be, hogy milyen körülmények miatt változott a cég szervezete, működése!
  2. Jellemezze a cég különböző szervezeti megoldásait a strukturális jellemzők segítségével!
  3. Tegyen javaslatot a működési problémák megoldására!
12 Az esetettanulmányt Bakacsi Gyula és Császár Csaba készítette.

Vezetés és szervezés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 826 2

GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY…

- mi a vezető feladata?

- miért készítenek stratégiát a vállalatok?

- miért létezik sokféle szervezeti modell?

- miként lehet motiválni másokat?

- hogyan kontrollálhatja a vezető a kitűzött célok elérését?

- miért lehetnek sikeresek a szervezetek akkor is, ha egészen eltérő módon szervezik meg a munkát, és vezetőik is egészen más személyiséggel bírnak?

Ilyen és ehhez hasonló, egészen mindennapi kérdésekre ad választ könyvünk, amelynek fókuszában a vezető és a szervezet áll. A könyvben a vezető stratégiaalkotási, szervezési, személyes vezetési (leadership-) és kontrolltevékenységéhez kapcsolódó ismereteket vesszük sorra. E vezetési funkciók közül kiemelten foglalkozunk a szervezéssel, illetve a szervezeti struktúrákkal. Illusztratív felvezető esetek, háttéranyagok, ellenőrző kérdések, különböző alkalommal (képzéseken, tréningeken, versenyeken stb.) feldolgozható esettanulmányok, szituációs játékok, szószedet, a szakkifejezések angol és német fordításai segítik a könyv felsőoktatásban történő felhasználását, de a bőséges tudásanyagot haszonnal forgathatják üzleti és közszolgálati szervezetek vezetői is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobak-antal-vezetes-es-szervezes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave