Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Összefoglalás

A) A tőke és a kamat alapfogalmai
  1. Vegyük sorra a legfontosabb fogalmakat:
    • Tőke: egtermelt tartós eszközök, melyeket a termelési folyamatban használnak.
    • Bérleti díj: tőkejavak bérbeadásának nettó éves pénzhozama.
    • Beruházás hozamrátája: tőke nettó éves eredménye osztva a tőke pénzértékével (mértékegysége: százalék/év).
    • Kamatláb: pénzügyi eszközök hozama, mérőszáma: százalék/év.
    • Reálkamatláb: pénzügyi eszközök inflációval korrigált hozama, ezt szintén százalék/év formában kell megadni.
    • Jelenérték: gy eszköz jövőbeli jövedelemáramlásának a mai napra átszámított értéke.
  2. A kamatláb a pénzügyi eszközök hozamrátája, százalék/év formában kifejezve. Az emberek készek megfizetni a kamatot, mivel a kölcsönvett összegek lehetővé teszik számukra javak és szolgáltatások megvásárlását folyó fogyasztás vagy jövedelmező beruházások céljából.
  3. Sokféle kamatláb létezik, s ezek jelentősen különböznek egymástól. Több tényező felelős a kamatlábak eltéréséért, például a hitelek futamideje és kockázata, a befektetések likviditásának foka és a kamatjövedelmek adóztatásának mértéke.
  4. A nominális vagy pénzben kifejezett kamatlábak rendszerint emelkednek az inflációs időszakokban, ebben tükröződik, hogy csökken a pénz vásárlóereje az árak emelkedésével. A kamatjövedelmeket azonban a javak és szolgáltatások mennyiségében is ki lehet fejezni. Erre szolgál a reálkamatláb, ami a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége.
  5. Az aktívák jövedelemáramlást eredményeznek jövőbeli időszakokban. A jelenérték számítása révén ezt a jövőbeli jövedelemáramlást átváltjuk egyetlen mai értékké. Ez megmutatja, mekkora jelenbeli pénzösszeg nyújtaná a feltételezett jövőbeli jövedelemáramlást, ha ezt a piaci kamatláb mellett fektetnénk be.
  6. A jelenérték számításának pontos formulája a következő. Minden egyes t év múlva esedékes dollár V-vel jelölt jelenértéke: V = 1$/(1 + i)t. Így bármely (N1, N2, …, Nt, …) jövedelemáramlás esetében, ahol Nt a jövőben esedékes nettó bevétel pénzértéke t év múlva, azt kapjuk, hogy:
 
B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
  1. A harmadik termelési tényező a tőke; a tőkejavak megtermelt tartós eszközök, amelyek a termelésben maradnak további felhasználásra. A szó legáltalánosabb értelmében a tőkeberuházás elhalasztott fogyasztást jelent. A társadalom bővíti jövőbeli fogyasztását a jelenbeli fogyasztás későbbre halasztásával, épületek, gépek és berendezések termelésével. Gazdasági tény, hogy a kerülő utas termelés pozitív hozamrátával rendelkezik.
  2. A kamatnak két funkciója van a gazdaságban. Motiváló tényezőként ösztönzi az embereket a megtakarításra és vagyonfelhalmozásra. Adagolási eszközként pedig lehetővé teszi a társadalomnak, hogy kiválassza a legmagasabb hozamrátát ígérő beruházásokat. Egyre több és több tőke felhalmozásával azonban érvényesül a csökkenő hozadék elve, ezért a verseny leszorítja a tőke hozamrátáját és a kamatlábat. A csökkenő kamatlábak azt jelzik a társadalomnak, hogy tőkeigényesebb beruházásokat valósítson meg, alacsonyabb hozamrátával.
  3. A megtakarítás és beruházás azt jelenti, hogy jövőbeli fogyasztásra várunk a jelenbeli fogyasztás helyett. Ez a megtakarítási hajlam kölcsönhatásra lép a tőke nettó termelékenységével, és együttesen meghatározzák a kamatlábakat, a tőke hozamrátáját, valamint a tőkeállományt. A tőke vásárlásához szükséges forrásokat vagy pénzügyi eszközöket azok a háztartások szolgáltatják, amelyek hajlandóak folyó fogyasztásukat feladni a holnapi nagyobb fogyasztásért. A tőkekeresletet a vállalatok támasztják; ők sokféle kerülő utas beruházási tervvel állnak elő. A hosszú távú egyensúlyi kamatlábat így a tőke nettó termelékenységének és a háztartások készségének kölcsönhatása alakítja ki, hogy a holnapi fogyasztás kedvéért feláldozzák a jelenbeli fogyasztást.
  4. A profit a bevételek és a költségek különbsége. Emlékeztetünk rá, hogy a gazdasági profit különbözik a számviteli kimutatásokban megjelelő profittól. Közgazdaságilag háromféle profit között teszünk különbséget. a) A nyereség számottevő része implicit hozam. A munkán kívüli termelési tényezők (tőke, természeti erőforrások, szabadalmak) jelentős része a vállalatok tulajdonában van. A saját tulajdonban levő inputok implicit hozama része a nyereségnek. b) A profit további forrása a kockázati prémium, amelyik a nem biztosított vagy nem biztosítható kockázatokkal kapcsolatos, különös tekintettel a konjunktúraciklusok kockázataira. c) Végül pedig az innovációs profitot olyan vállalkozók arathatják le, akik új termékeket vagy termelési eljárásokat vezetnek be.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave