Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Dolgozza ki a következő feladatokat a 24-5., 24-6. és 24-7. ábra felhasználásával!
1. A Szövetségi Bankrendszert nyugtalanítja az ingatlanárak csökkenése, amely visszaveti a beruházásokat (a 2007–2008-as időszakhoz hasonlóan). Milyen lépéseket tehet a Fed a gazdaság élénkítésére? Mi lesz az intézkedések hatása a banki tartalékokra, a kamatlábakra és a beruházásokra (egyebek változatlansága mellett)?
2. A Fed aggódik az emelkedő infláció miatt, és csökkenteni szándékozik a kibocsátást (ahogy 1979-ben). Válaszolja meg az a) pontban feltett kérdéseket!
Tegyük fel, hogy Ön a Fed Kormányzótanácsának elnöke egy olyan időszakban, amikor a gazdaság recesszió felé tart, és meghallgatáson kell megjelennie egy kongresszusi bizottság előtt. Fejtse ki írásban álláspontját egy akadékoskodó szenátor számára, vázolja, milyen monetáris lépéseket tenne a recesszió megakadályozása érdekében!
Vegye alapul a Fed 24-1. táblázatban szereplő vagyonmérlegét, és készítse el a bankok vele összefüggő vagyonmérlegét (az előző fejezet 23-3. táblázatához hasonlóan)! Tegyük fel, hogy 10 százalékos tartalékot kell képezni a látra szóló betétekre, más források után viszont nincs előírva tartalékolás.
1. Állítsa össze újra a mérlegeket azzal a feltevéssel, hogy a Fed 1 milliárd dollár értékű államkötvényt ad el a nyílt piacon!
2. Állítsa össze megint a Fed és a bankok mérlegét azzal a változtatással, hogy a Fed 20 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát!
3. Tegyük fel, a bankok 1 milliárd dollár tartalékot kölcsönöznek a Fedtől. Hogyan változtatja meg ez a művelet a mérlegeket?
Tegyük föl, hogy a nagyközönség 100 milliárd dollárt tart a folyószámláján, a kereskedelmi bankok pedig 4 milliárd dollár pénztári készpénzzel rendelkeznek. Számoljunk 10 százalékos kötelező tartalékrátával a folyószámlabetétek után. Végül tegyük azt is fel, hogy a nagyközönség 200 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, s ez az összeg mindig rögzített. A központi bank eszközei kizárólag állampapírokból állnak.
1. Állítsa össze a központi bank és a bankrendszer mérlegét! Ne felejtse ki a központi banknál elhelyezett banki tartalékbetéteket se!
2. Most tegyük föl, hogy a központi bank nyíltpiaci művelettel elad 1 milliárd dollár értékű állampapírt a nagyközönségnek. Vázolja fel az új mérlegeket! Mi történik az M1-gyel?
3. Végül mutassa meg, milyen jellegű hatást gyakorol a fenti intézkedés a kamatlábakra, a beruházásokra és a kibocsátásra a monetáris transzmissziós mechanizmus grafikai apparátusát felhasználva!
Memoárjában Alan Greenspan így írt: „Sajnálattal kell mondanom, hogy a Federal Reserve függetlensége nincsen kőbe vésve. Törvény rögzíti a FOMC önálló hatáskörét, és ez törvény által vissza is vonható.” (The Age of Turbulence, 478. o. lj.) Fejtse ki, miért befolyásolhatja a központi bank függetlensége a monetáris politikát! Hogyan változhatna a központi bank monetáris politikája a törvényhozói nyomás hatására, ha nem volna független? Javasolná-e egy új országnak, hogy tegye függetlenné a jegybankját? Indokolja meg válaszát!
A központi bank vezetőinek egyik rémálma a likviditási csapda. Akkor beszélünk erről, amikor a kamatlábak a zérus felé tartanak, vagy el is érik azt. Amikor a kamatláb zérusra csökken, akkor a monetáris expanzió hatástalan, mert az értékpapírok kamatlába nem süllyedhet nulla alá.
1. Fejtse ki, miért nem válhat negatívvá az államkötvények nominális kamatlába! (Útmutatás: Mekkora a készpénz nominális kamatlába? Miért birtokolna egy olyan kötvényt, amelynek kisebb a kamatlába, mint a készpénzé?)
2. A likviditási csapda kiváltképp súlyossá válik, amikor egyidejűleg az árak is csökkennek, tehát defláció lép fel az országban. Japánban például évi 2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a 2000-es évek elején. Mekkora volt a japán reálkamatláb ebben az időszakban, ha zérus volt a nominális kamatláb? Mekkora volt a legkisebb reálkamatláb, amelyet a japán központi bank el tudott érni ebben az időszakban?
3. A b) kérdésre adott válaszára támaszkodva fejtse ki, miért olyan súlyos probléma a likviditási csapda a monetáris politika számára, ha defláció kíséri a recessziót!
Németország 1990-es újraegyesítése után a keleti országrész újjáépítését szolgáló kiadások nagymértékben bővítették az aggregált keresletet. A német központi bank erre úgy reagált, hogy visszafogta a pénzkínálat növelését, és megemelte a német reálkamatlábakat. Gondolja át, miért vezetett a német monetáris restrikció a dollár leértékelődéséhez! Fejtse ki, miért élénkíti a dollár leértékelődése a gazdasági tevékenységet az Egyesült Államokban! Magyarázza meg azt is, miért sodródtak recesszió felé azok az európai országok, amelyek a német márkához rögzítették valutáikat! Vegye tekintetbe az okfejtésben, hogy a német kamatláb emelkedése magával húzta a többi európai kamatlábat is!
A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság a következő közleményt adta ki 2007 decemberében: „A Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság azokat a monetáris és pénzügyi feltételeket tartja elérendőnek, amelyek előmozdítják az árstabilitást és elősegítik a kibocsátás fenntartható növekedését. Hosszú távú céljainak előmozdítása végett a Bizottság [csökkenteni fogja] a bankközi kamatlábat [4½ százalékról] 4¼ százalékra.” Fejtse ki a fenti monetáris expanzió makroökonómiai indokait! Segítségére lesz, ha áttekinti a FOMC-értekezlet jegyzőkönyvét a www.federalreserve.gov/monetarypolicy/files/fomcminutes20071211.pdf címen.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero