Közgazdaságtan
Vitakérdések
- A 27-4. táblázat néhány árfolyamot mutat (külföldi valuta per dollár formában) 2008 végéről. Töltse ki a táblázat utolsó oszlopát a külföldi valuta dollárban kifejezett árfolyamával minden valutára! Ne felejtse el beírni a megfelelő egységeket a zárójelekbe!27-4. táblázat.ValutaÁregy dollár értéke külföldi valutábanegységnyi külföldi valuta értéke dollárbanDollár (Kanada)0,98611,014(USD/kanadai dollár)Real (Brazília)1,656_______(_______)Jüan (Kína)6,942_______(_______)Pezó (Mexikó)10,38_______(_______)Font (Nagy-Britannia)0,5054_______(_______)Euró (Európai Monetáris Unió)0,6368_______(_______)Dollár (Zimbabwe)255 771 415_______(_______)
- A 27-3. ábra az amerikai dollár keresletét és kínálatát mutatja egy olyan példában, ahol Japán és az Egyesült Államok csak egymással kereskedik.
- Szerkessze meg ennek alapján a japán yen kínálati és keresleti görbéjét! Fejtse ki, miért azonos értékű a yen kínálata a dollár keresletével! Rajzolja meg a dollár kínálati görbéjének megfelelőjét is! Keresse meg a yen egyensúlyi árát az új ábrán, és vesse ezt egybe a dollár egyensúlyi árával a 27-3. ábrán!
- Tegyük fel, hogy az amerikaiaknak egyre jobban megtetszenek a japán termékek. Mutassa be, mi történne ez esetben a yen kínálatával és keresletével! Felértékelődne-e a yen a dollárhoz képest vagy leértékelődne? Fejtse ki álláspontját!
- Állítsa össze a nemzetközi fizetési mérleg Követel oldalára bejegyzendő tranzakciók listáját, és egy másik listát is a Tartozik tételekről! Mit jelent a külkereskedelmi többlet? Hogyan határozható meg a folyó fizetési mérleg egyenlege?
- Kína rögzíti pénznemének árfolyamát, és óriási folyó fizetési mérleg többlete van. A kormányzata nagy mennyiségű dollárt vásárol a valutapiacon, így tudja fenntartani ezt a helyzetet. Tegyük föl, hogy a jüan kínálatának a dollárfelvásárlásból eredő növekedése a banki tartalékok bővülésére vezet.
- Fejtse ki, miért okoz a fentebbi folyamat monetáris expanziót és alacsonyabb kamatlábakat Kínában! Magyarázza el továbbá, hogyan következik ebből az aggregált kereslet bővülése, magasabb kibocsátás és magasabb árszínvonal! (Ez az okfejtés a 23. és 24. fejezet elemzésére támaszkodhat.)
- Fejtse ki, miért fogja végül is csökkenteni az a) kérdésben felmerült árszínvonal-emelkedés Kína folyó fizetési mérlegének többletét, Hume négylépéses mechanizmusának megfelelően! Válaszát a hume-i mechanizmus modern, aktualizált változatával összhangban fogalmazza meg!
- Gondolja át Németországnak a 27. fejezetben bemutatott helyzetét! Ábrázolja a német márka kínálatát és keresletét a sokkhatás előtt és után, a 27-3. ábrához hasonló diagram segítségével! Jelölje meg a márka iránti túlkeresletet mielőtt a márka felértékelődött volna! Mutassa meg, hogyan szívja fel azután a túlkeresletet a márka felértékelődése!
- Egy közel-keleti országban hirtelen hatalmas olajkészleteket fedeznek fel. Szemléltesse, hogyan alakít ki ez többletet ezen ország külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegében! Magyarázza meg, miként vásárolhat aktívákat az ország New Yorkban, a folyó mérleg többletének kihelyezése során! Tegyük fel, hogy az ország később a belső gazdaság fejlesztésére fordítja az eszközeit. Hogyan cserélődhet fel emiatt az ország folyó és pénzügyi mérlegének egyenlege?
- Az alábbi részlet az 1984. évi Economic Report of the President jelentésben olvasható:Hosszú távon az árfolyam változása általában a hazai és a külföldi árszint növekedésének különbségét tükrözi. Ha egy ország árszínvonala túlságosan fölébe kerül más országok árszínvonalának, végső soron csökkenhet a termékei iránti kereslet, ami a valutájának reálleértékelődéséhez vezet.Magyarázza meg, hogyan függ össze az idézet első mondata a vásárlóerő-paritás elméletével! Világítsa meg, milyen okfejtésen alapul a PPP-elmélet! Tekintse ezután az idézet második mondatát, miszerint egy ország valutája előbb-utóbb leértékelődik, ha az árszínvonala viszonylag magas. Mutassa be, milyen eseménysor vezet el ehhez az eredményhez a 27-3. ábrához hasonló keresleti-kínálati diagram segítségével!
- Egy ország adatai 2008-ban a következők voltak: autóexport: 100$, búzakivitel: 150$, kőolaj behozatal: 150$, acélimport: 75$, hazai turisták kiadásai külföldön: 25$, magánhitelezés külföldi országoknak: 50$, magán-hitelfelvétel külföldről: 40$, hivatalos tartalékok változása: 30$ (a hazai központi bank ilyen értékű külföldi valutát vásárolt). Számolja ki a statisztikai eltérést, és adja hozzá a külföldieknek nyújtott magánhitelekhez! Állítsa össze az ország fizetési mérlegét a 27-2. táblázat mintájára!
- Tekintse a következő árfolyamrendszereket: klasszikus aranystandard, szabadon lebegő árfolyam, Bretton Woods-i rendszer. Hasonlítsa össze e rendszereket a következő szempontok szerint:
- A kormányzat és a piac szerepe az árfolyamok meghatározásában.
- Az árfolyamok változékonyságának mértéke.
- Az országok relatív árszintjének alkalmazkodási módja.
- A nemzetközi együttműködés és konzultáció szükségessége az árfolyamok kialakításában.
- Súlyos árfolyamtorzulás kialakulásának és fennmaradásának lehetősége.
- Sorolja fel az Európai Monetáris Unió mellett és ellen szóló érveket! Milyen véleményt formálna a monetáris unió kívánatosságáról? Megváltozna-e válasza, ha a kérdés az Egyesült Államokra vonatkozna?
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero