Horváth Dóra, Nyirő Nóra, Csordás Tamás (szerk.)

Médiaismeret

Reklámeszközök és reklámhordozók


A televíziónézés globális trendjei

A televíziónézés fogyasztói szempontból olcsó, könnyű és szórakoztató szabadidős tevékenység, ami napjainkban bárki számára ugyanúgy elérhető, az ingyenes televíziózás (free to air) üzleti modellnek köszönhetően, mint a rádióhallgatás. A hasznosságelméleti kutatások (uses and gratifications) – amely az aktív közönségelmélet egyik változata a médiahatások vizsgálatában (McQuail, 2003) – azt mutatták, hogy az emberek azért néznek televíziót, hogy kikapcsolódjanak, elüssék az időt vagy elmeneküljenek az aggodalmaik elől. De társas kapcsolati, társadalmi hatása is van: akik egyedül élnek, egyedül vannak, gyakran említik a televíziónézés okaként azt, hogy ne érezzék magukat egyedül: a televízió tehát egyfajta társ is. A televízió emellett fontos információforrás is, onnan tudjuk meg, hogy mi történik a világban (Barwise–Ehrenberg, 1994). Tehát a televíziózás nemcsak pusztán szórakozás lehet, hanem sokszor ennél magasabb értéket képvisel nézője számára. Bár napjainkban az audiovizuális tartalomfogyasztásra több platform is lehetőséget nyújt, elsősorban a számítógépen, internetről letöltött, vagy éppen online nézett tartalmak formájában, de akár a mobiltelefonok is biztosítanak videonézési lehetőséget és online kapcsolatot, mégis egyelőre a televízió a domináns videotartalom-fogyasztási platform és „szupermédia-státusa” továbbra is megkérdőjelezhetetlen (Incze, 2012). Magyarországon a számítógéppel rendelkező háztartások, ahogy korábban láttuk, naponta 3 óra 45 percet töltenek televíziónézéssel, és a 4–17 éves, számítógéppel rendelkező korosztály is 2 óra 47 percet néz tévét átlagosan naponta (AGB Nielsen, 2010b). Az Egyesült Államokban, Nielsen (2010) adatai alapján, a háztartások 36,6 százaléka rendelkezik digitális videorögzítővel, ami 51 százalékos növekedést jelent 2008 első negyedévéhez képest. Egy átlagos kétévesnél idősebb személy ugyanakkor a heti 35 óra 34 perc tévézésből 2 óra 9 percet néz hetente késleltetve (ami 18 százalékos növekedés 2009 azonos időszakához képest), és mindösszesen heti 20 percet néz videót online.

Médiaismeret

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 724 1

A „média” szó és fogalom mára divattá, hatalommá, bizonyos esetekben misztikummá vált. A korábbi sportágától megváló élsportoló, a valóságshow-ból kilépő ismeretlen szereplő, valamely televíziós műsorszám nyertese mára jellemzően így fogalmaz: „majd megjelenek a médiában” - jelezve, hogy a „médiában” való szereplés: karrier, lehetőség, egyben a siker mércéje.

A média ezen értelmezése az egyén szintjén jelenik meg, de mit jelent a magát tudatosan pozicionáló, márkázó vállalat számára? Egy márkamenedzser számára az a mondat, hogy „majd megjelenik a márkám a médiában”, valami mást jelent, hiszen nem mindegy, hol, mikor, milyen formában, milyen tartalommal jelenik meg. Könyvünk a kérdés megalapozott megválaszolásának módszertanát nyújtja át az olvasónak.

A gyakorlati üzleti és marketingkommunikáció képzések, gyakorló szakemberek számára összeállított könyvünkkel a célunk az, hogy bemutassuk, a tudatosan tervezett márka- és vállalati üzenetek csatornái objektíven hogyan jellemezhetők, és ezáltal milyen előzetes preferenciákat fogalmazhat meg a marketing- és kommunikációs tervezés során a szakember.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-nyiro-csordas-mediaismeret//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave