Horváth Dóra, Nyirő Nóra, Csordás Tamás (szerk.)

Médiaismeret

Reklámeszközök és reklámhordozók


Az internet rövid fejlődéstörténete

Az internetet, mint megannyi technológiai fejlesztést, a hadiipar hívta életre. A gyökerek a hatvanas évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült fel az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat igénye, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Kidolgoztak egy többközpontú hálózati kommunikációs rendszert, amely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network). 1972-ben megszületett az első e-mail program, 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés. A katonai felhasználáson kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére is. 1988 volt az első internetes féregvírusjárvány (worm) éve. A National Science Foundation felismerte, hogy a hálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. 1989-ben formálisan megszűnik az ARPANET, helyét átveszik a fejlettebb hálózatok, s minden országban elkezdik kiépíteni az internetes gerinchálózatokat, amelyekben már a magáncégek – elsődlegesen a telefontársaságok – hálózataira tevődik át a hangsúly. Mára a telefontársaságok a legnagyobb internetszolgáltatókká (ISP – internet service provider) váltak, s üzleti, technikai működésük, valamint szolgáltatásaik is gyökeresen átalakultak az internet elterjedésének következtében.

Médiaismeret

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 724 1

A „média” szó és fogalom mára divattá, hatalommá, bizonyos esetekben misztikummá vált. A korábbi sportágától megváló élsportoló, a valóságshow-ból kilépő ismeretlen szereplő, valamely televíziós műsorszám nyertese mára jellemzően így fogalmaz: „majd megjelenek a médiában” - jelezve, hogy a „médiában” való szereplés: karrier, lehetőség, egyben a siker mércéje.

A média ezen értelmezése az egyén szintjén jelenik meg, de mit jelent a magát tudatosan pozicionáló, márkázó vállalat számára? Egy márkamenedzser számára az a mondat, hogy „majd megjelenik a márkám a médiában”, valami mást jelent, hiszen nem mindegy, hol, mikor, milyen formában, milyen tartalommal jelenik meg. Könyvünk a kérdés megalapozott megválaszolásának módszertanát nyújtja át az olvasónak.

A gyakorlati üzleti és marketingkommunikáció képzések, gyakorló szakemberek számára összeállított könyvünkkel a célunk az, hogy bemutassuk, a tudatosan tervezett márka- és vállalati üzenetek csatornái objektíven hogyan jellemezhetők, és ezáltal milyen előzetes preferenciákat fogalmazhat meg a marketing- és kommunikációs tervezés során a szakember.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-nyiro-csordas-mediaismeret//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave