Az ad hoc kutatások külön megrendelésre készített, egyszeri, nem rendszeres kutatások. Az egyszeri kutatás lényege, hogy egy adott problémára, kutatási kérdésre keresi a választ, nem célja egy hosszú távú fogyasztási tendencia megismerése. Ad hoc kutatásokat végezhetnek kisebb médiaszektorok aktuális teljesítményéről (pl. helyi rádiók) vagy egy médiaágazat átfogó állapotáról, vagy hatékonyságának igazolásáról (pl. Igen! Rádió! [Szonda Ipsos, 2003, 2004], Az írás megmarad [MLE – Szonda Ipsos, 2004]), illetve készíttethetnek ilyen kutatást médiavállalatok is, médiamárkákkal (pl. egy brand bevezetésével kapcsolatban a piac tesztelése) vagy közönségösszetételükkel (pl. lapteszt: olvasótábor mérete, társadalmi összetétele, véleménye a kiadványról, fogyasztási motivációi, igényei) kapcsolatban, így ad hoc kutatásokon keresztül nyílik például lehetősége kisebb, a szindikált kutatásokban nem mért médiumoknak saját teljesítményük megismerésére. Az ad hoc kutatásokon belül lehetőség van a médiumokat minőségi jellemzők alapján is kutatni: mennyire képesek a fogyasztók visszaemlékezni az adott médium jellemzőire, struktúrájára, a benne közölt tartalomra (a sajtótermékek esetében ez az ún. copy-test). Ez a kutatás lehetőséget teremthet például egy lap tartalmi megújulásakor a korábbi formátum formai-tartalmi hibáinak kiküszöbölésére. Főként könnyűzenét játszó rádiók a zenei kínálatuk hallgatói tetszésének mérésére és zenei rotációjuk tervezésére alkalmanként rendelhetnek zeneteszteket. Ezek a leggyakrabban telefonon keresztül (CATI) történnek. A teszt során a válaszadónak bizonyos számú zeneszám részlete kerül lejátszásra, amelyet a tetszés és az életciklus (érdemes-e tovább játszani az adott dalt) dimenziók mentén mérnek.