Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete


Kérdések, feladatok

 
  1. Mit értünk a közigazgatás back office-a alatt?
  2. Ossza fel a közigazgatás back office-át horizontálisan!
  3. Ossza fel a közigazgatás back office-át vertikálisan!
  4. Mutassa be a MITS-EÖR megoldástérképét!
  5. Miért fontos az ügymenetvizsgálat az e-közigazgatás back office-ában?
  6. Mit vizsgálunk egy hivatali átvilágításnál?
  7. Mi a célja az közigazgatási work-flow menedzsmentnek?
  8. Milyen adatbáziskezelő rendszereket, nyilvántartásokat ismer?
  9. Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket jogi hatás alapján?
  10. Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a nyilvántartás tárgya szerint?
  11. Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a nyilvántartást vezető szerv jellege szerint?
  12. Hogyan oszthatjuk fel az adatbáziskezelőket a közhitelesség szempontjából?
  13. Melyek a közigazgatási nyilvántartások céljai?
  14. Mit jelent a VIR?
  15. Mit jelent az OLAP?
  16. Mire alkalmazhatók az integrált VIR-ek?
  17. Milyen funkciókat nyújtanak a dokumentációmenedzsment-eszközök?
  18. Mi indokolja az elektronikus ügyvitelt?
  19. Melyek az elektronikus dokumentumkezelés előnyei és problémái?
  20. Melyek az elektronikus dokumentumkezelés lehetőségei és korlátai?
  21. Melyek a papíralapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai?
  22. Mit kell biztosítani az elektronikus iratok hivatali alkalmazása esetén?
  23. Mutassa be az elektronikus iratkezelés általános folyamatát!
  24. Mit jelent az elektronikus iktatás?
  25. Hogyan történik a másolatkészítés az elektronikus iratkezelés során?
  26. Hogyan csoportosíthatók a térinformatikai alkalmazási területek?
  27. Mit jelent és hol használnak nyilvántartás-orientált GIS-t?
  28. Mit jelent és hol használnak eszközorientált GIS-t?
  29. Mit jelent és hol használnak döntésorientált GIS-t?
  30. Mi akadályozza a térinformatikai alkalmazások széles körű elterjedését a közigazgatásban?
  31. Milyen térinformációt felhasználó területi és települési rendszercsoportokat tud megkülönböztetni?
  32. A közüzemi térinformatika mely alkalmazásait tudja megkülönböztetni?
  33. Mely területekre írta elő a közműnyilvántartást a 3/1979. ÉVM utasítás?
  34. Mit jelent, mire és kik használják a TEIR-t?
  35. Mutassa be az INSPIRE direktívát!
  36. Mit értünk e-közigazgatási szolgáltatási közmű alatt?
  37. Mi a nemzeti távközlési gerinchálózat konkrét rendeltetése?
  38. Mit jelent az interoperabilitás? Miért fontos az e-közigazgatás létrejöttéhez?
  39. Milyen interoperabilitási dimenziókat ismer?
  40. Melyek az EIF 2.0 általános ajánlásai?
  41. Az interoperabilitás mely területei emelhetők ki?
  42. Mit jelent a szervezeti interoperabilitás?
  43. Mit jelent a funkcionális interoperabilitás?
  44. Mit jelent a szemantikai interoperabilitás? Milyen konlfiktusok megoldására szolgál?
  45. Mit jelent a technikai interoperabilitás?
  46. Milyen ajánlásokat fogalmaz meg az EIF technikai interoperabilitási része?
  47. Melyek az interoperabilitás közigazgatás-technológiai érvei?
  48. Mutassa be a MEKIK/HeGIF fő kérdéseit!
  49. Mit jelent az IDA, IDA II, IDAbc, ISA?
  50. Hogyan oszthatók fel az IDAbc programjai?
  51. Mutasson be néhány IDAbc vertikális és horizontális alkalmazást!
  52. Mit jelent az EDI? Hol célszerű EDI-t alkalmazni?
  53. A LISI képességi modell milyen érettségi szinteket különbözet meg?
  54. Milyen más interoperabilitási osztályozási rendszert ismer?
  55. Mit jelent a nyílt forráskód?
  56. Milyen jogokat rejt a szabad szoftver?
  57. Milyen kézenfekvő előnyei vannak a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazásának?
  58. Melyek a Linux operációs rendszerek használatával szemben felmerülő érvek és ellenérvek?
  59. Milyen érvek szólnak a digitalizáció mellett?
  60. Mutassa be az iratrendezés, digitalizáció lebonyolításában rejlő foglalkoztatási lehetőségeket!
  61. Mit jelent a rovancsolás a digitalizációs folyamatban? Miért fontos tevékenység ez? Ki végezheti?
  62. Milyen folyamatokból áll a digitalizálás a közigazgatásban?
  63. Milyen kormányzati és önkormányzati felhasználási lehetőségeket ismer a digitalizált iratokkal?
  64. Miért jelentős, milyen hatásokkal működött a Bátonyterenyei Adatrögzítő Központ?
  65. Miért fontos az azonosítás a közigazgatásban? Milyen alapvető azonosítási formákat ismer?
  66. Érvényességét, megbízhatóságát tekintve milyen azonosítási formákat ismer?
  67. Melyek a biometrikus azonosítás jellemzői?
  68. Hol alkalmazhatunk biometrikus azonosítást a közigazgatásban?
  69. Mit tartalmaz az informatikai biztonsági terv?
  70. Milyen biztonsági feladatokról kell gondoskodni e-közigazgatási rendszerek üzemeltetésénél?

Az e-közigazgatás elmélete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave