Az e-közigazgatás elmélete
Fogalmak, definíciók
Alapírástudás | Az olvasás és írás képessége. Az internetes böngészés és navigálás is szövegalapú. Az olvasás és írás alapképessége nélkül a világháló használata gyakorlatilag lehetetlen. |
Adaptív írástudás | A felhasználók azon képessége, mellyel folyamatosan követik a technológiai innovációkat, kihasználják az újítások adta lehetőségeket. |
ASPA- UNDPEPA E-government index | Olyan e-kormányzati felkészültségi index, melynek nóvuma, hogy nem csupán az ország teljesítményét, hanem fejlődési potenciálját is méri egy viszonylag tágabb kontextusban. |
Átbillenési pont | Az a kritikus mennyiség, ahonnan kezdve információs társadalomról beszélhetünk. Az ehhez tartozó kategóriákat és mennyiségeket Z. Karvalics László fogalmazta meg. |
BEGIX | Balanced e-government Scorecard Index. A BEGIX lényege, hogy a hagyományosan mért mérőszámokat szisztematikusan foglalják egy új rendszerbe, mely külön mutatja az e-kormányzati szolgáltatások hasznosságát, hatékonyságát, átláthatóságát és a szolgáltatásokban való részvétel arányát. |
CLBPS E-government index | Kormányzati önbevallásra épülő, a 12+8 szolgáltatást és azok szintjeit vizsgáló, összehasonlító mutatószám. |
Dataszmog | Az információs társadalom anomáliáinak egyike, miszerint egyre több információt érünk el, melyek közül egyre nehezebb kiválasztani a valódi, minket érintő információkat. |
DIDIX | Digitális megosztottság index (Digital Divide Index). Négy kockázati faktor (jövedelem, képzettség, kor, nem) tükrében mutatja meg az internet-hozzáférési és -használati eltéréseket a társadalom átlagához képest. A mutatószám a vizsgált (veszélyeztetett) csoportok arányát viszonyítja a teljes populációhoz. Minél alacsonyabb a 0 és 100 közötti értéket felvevő mutatószám, annál nagyobb szakadékról beszélünk. |
Digital divide, e-gap! | Digitális szakadék, digitális egyenlőtlenség. Az információs társadalomban kialakuló rés, szakadék, egyenlőtlenség, mely az IKT-eszközökhöz hozzáférők és nem hozzáférők között, majd a hozzáférés minősége mentén alakul ki. Több dimenzióban vizsgálhatjuk e töréseket. |
Digitális írástudás index | Komplex, négy készséget felhasználó mutatószám. Megmutatja, hogy egy adott ország állampolgárai milyen szinten kezelik az infokommunikációs eszközöket, milyen magabiztosan tudnak műveleteket végrehajtani a számítógépen, illetve a virtuális térben. |
DOI | Digital Opportunity Index – Digitális lehetőség index. A DOI az első olyan nemzetközileg is elfogadott index, mely az országok infokommunikációs technológiáinak használati és hozzáférési adatairól ad összemérhető kimutatást évről évre. |
e-learning index | Egy adott ország e-learning alkalmazásainak elterjedtségét mutató, információs társadalmi felkészültséget tükröző mutatószám. |
Endogén változók | Az indexek belső változói. |
Exogén változók | Háttérváltozók, az indexek külső változói. |
Foglalkozási írástudás | A munkahelyzetekben való részvételhez szükséges tudás, az adott feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai, kommunikációs ismeretekkel. |
Funkcionális írástudás | Az olvasott szöveg megértése. A funkcionális analfabétizmus elsősorban a felhasználó anyanyelvével kapcsolatban merül fel (nem azt értelmezi, amit olvas). Újabban az idegen nyelvek ismeretének egyik mérőszámaként is használják. |
IAP | Information Age Partnership. Az elsősorban a piac felől közelítő módszer egyik fő újdonsága, hogy magát a piacot is bevonja külön egységként az elemzésbe, az egyének, a gazdaság és a kormányzat mellett. Másik nóvuma, hogy az infrastrukturális, használati és felkészültségi mutatók mellett azokat az egyéb hatásokat is figyelembe veszi, melyek az adott gazdaság információs társadalmi érettségét közvetlenül befolyásolják. |
INEXSK | Infrastructure, Exprerience, Skills, Knowledge; A Robin Mansell és Uta Wehn nevéhez fűződő módszertan nevének rövidítése az infrastruktúra, tapasztalat, készségek és tudás együttes hatásának vizsgálatát takarja. Az összetett eljárás egy szerkezeti képet ad. Célja annak bemutatása, hogy az infrastruktúra, a tapasztalatok, a készségek és a tudás miként járul hozzá a tudás alapú gazdaság fejlődéséhez. A grafikus formában megjelenő dinamikus vázlat a vizsgálati tényezőket logikai rendszerben ábrázolja. |
Infokommunikációs használati index | Az internet használatának nagyságát, gyakoriságát, helyszínét és felhasználói célját mutató viszonyszám. |
Információs írástudás | A megtalált információk kontextusba helyezésének, értékelésének és feldolgozásának összességét takarja. |
ISI | Információs Társadalom Index (Information Society Index). Az IDC (International Data Corporation) cég indexe egy jó évtizede vizsgálja 66 ország hozzáállását az infokommunikációs technológiák elfogadásával, használatával kapcsolatban. Az index négy alindexbe tömörít 15 változót. |
Korosztályi lejtő | Olyan, időben elnyúló folyamat, mely azt mutatja, hogy minél idősebb a társadalom vizsgált korcsoportja, annál kisebb az IKT-eszközök iránti használati hajlandósága. |
Médiaabúzus | Média-túladagolás. Egyre több médiumból, egyre többet fogyasztunk. |
NGO | Non-Governmental Organisations – Civil (nem kormányzati) szervezetek. |
NRI | Hálózati felkészültség index (Networked Readiness Index) Az NRI azt méri, hogy az egyes országok mennyire tudják kihasználni az infokommunikációs technológiák fejlődésével járó gazdasági-társadalmi előnyöket. |
Technológiai vagy digitális írástudás |
Az infokommunikációs eszközök és szoftvereik használatának képessége, mely alkalmassá teszi a felhasználókat arra, hogy valamilyen szinten kezeljék az információs társadalom infrastruktúráját, eszköztárát. |
Tipping point | Lásd: átbillenési pont. |
Új instituconalista irányzat | A hagyományos tőkeelemek helyett az emberi tudásra és a digitális térben lévő információkra helyezi a hangsúlyt. Hazai képviselői: Hámori Balázs és Szabó Katalin. |
Value added services (VAS) | Értéknövelt szolgáltatások. |
Value-chain | Értéklánc. Egy termék (szolgáltatás) előállítása során a kereskedelemben részt vevők nyereségelosztása, illetve azoknak a tevékenységeknek (szervezeteknek) a sora, amelyek részt vesznek egy termék vagy szolgáltatás fogyasztóhoz történő eljutásában. |
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi. Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben:
az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket. Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel
és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető. Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem,
az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero