Rechnitzer János, Smahó Melinda

Területi politika


Kistérségi szint

A kilencvenes évek elején – a települési önkormányzatok megalakulását követően – a településen túlmutató fejlesztések, helyi célok megvalósítása érdekében szórványosan elkezdődött a települési önkormányzatok spontán együttműködése, kistérségi társulások, szövetségek szerveződése. Az 1990. évi közigazgatási reform nem élesztette újjá a megye és a település közötti intézményrendszert, ugyanakkor világossá vált, hogy szükség van erre a területi szintre, amely a statisztikai adatok és folyamatok mérésére szolgáló területi egység is egyben. 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal vezette be a statisztikai körzet kategóriát mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. 1994-ben 138 statisztikai körzetet alakítottak ki, ezek teljesen lefedték az ország területét, és függetlenek voltak a közigazgatástól. A kistérségi beosztás későbbi felülvizsgálatait követően a kistérségek száma 1997-ben 150-re, majd 2004. január 1-jével 168-ra nőtt, s végül 2007-ben további hat új kistérséget alakítottak ki, így jelenleg 174 területfejlesztési-statisztikai kistérség működik az országban (67/2007. (VI. 28) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény). A területfejlesztési-statisztikai kistérségek rendszere egyben a kedvezményezett térségek besorolásának42 is alapját jelenti, amit az OGY-határozat állapít meg.

Területi politika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 829 3

A területi politika mint az egyik új közpolitika arra hivatott, hogy állami és különféle közösségi szintekről megoldásokat ajánljon a területi erőforrások legkedvezőbb hasznosítására s egyben a különbségek mérséklésére. A mű komplexen vizsgálja a területi folyamatokba való beavatkozások elméleti és gyakorlati rendszereit. Szakszerű és alapos eligazítást nyújt a (leendő) szakembereknek a térbeli gazdasági és társadalmi folyamatok megértéséhez és befolyásolásához, de nagy haszonnal forgathatják azok a laikusok is, akik a területi adottságok, erőforrások alakításában valamilyen módon szerepet vállalnak.

Glatz Ferenc

az MTA volt elnöke

Hazánkban, de Európa más országaiban is, egyre növekednek a területi-társadalmi különbségek - nem kevés feszültséget keltve. E különbségek mérséklése az Európai Unió és az egyes tagországok részéről kiemelten fontos célkitűzés. A jelentős közösségi ráfordítások eredménye azonban szerény, mert a szakpolitika ritkán ismeri azoknak a térfolyamatoknak az új típusú törvényszerűségeit, melyekbe beavatkozik, és a tudományos alapkutatás sem gyakran jut el az eredmények alkalmazhatóvá tételéhez. E hiánypótló mű kiváló kombinációja a térfolyamatok alapos feltárásának és a fejlesztési politika megújításának.

Enyedi György

az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/rechnitzer-smaho-teruleti-politika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave