Rechnitzer János, Smahó Melinda

Területi politika


Területi politika Kelet- és Közép-Európában

A kelet-közép-európai, akkori szocialista országokban szintén a második világháború utáni időszakra tehető a területi politika kialakulása, s bár a területi problémák és a megoldásukra kidolgozott intézkedések elvi szinten hasonlóak voltak, a beavatkozások jellegében mégis jelentős különbségek fedezhetők fel Nyugat-Európa és a (volt) szocialista blokk országai között. Kelet- és Közép-Európában a tradicionális területi politika időszaka egy extenzív és egy intenzív fejlődési periódusra osztható. Az extenzív szakaszban még csak területi politikai célokat tűztek ki, amelyek az általános gazdasági és társadalmi célkitűzéseket tartalmazó politikai határozatokban, tervekben bukkantak fel. Az 1970-es években, az intenzív fejlődés szakaszában azonban már komplex területi politikák megfogalmazására is sor került. Bár a szocialista országok – eltérő történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságaik, valamint közigazgatási-területbeosztási sajátosságaik következtében – differenciált területi politikai cél- és eszközrendszert alakítottak ki, területi politikájuk között több hasonlóság is megfigyelhető. Ezek a területi politikák a területi különbségek tudatos, tervszerű befolyásolására törekedtek, két alapvető célkitűzésük a gazdaság hatékony fejlesztésére, valamint a különböző területeken élő népesség életkörülményeinek közelítésére, kiegyenlítésére irányult (Lackó 1988). A Szovjetunió területi politikája például az ország mindegyik körzetének tervszerű fejlesztését tűzte ki célul a szocialista termelőerők ésszerű elhelyezésével, valamint a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásához szükséges komplex közelítés alkalmazásával. Emellett a területi politikának jelentős szerepet szántak a legfontosabb társadalmi problémák megoldásában: a körzetek népessége életszínvonalbeli különbségeinek mérséklése, a népesség elhelyezésének tervszerű kialakítása, nemzetiségi sajátosságainak figyelembevétele, valamint tudományosan megalapozott környezetvédelmi intézkedések meghozatala szerepelt az elérendő célok között (Nyekraszov 1978).

Területi politika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 829 3

A területi politika mint az egyik új közpolitika arra hivatott, hogy állami és különféle közösségi szintekről megoldásokat ajánljon a területi erőforrások legkedvezőbb hasznosítására s egyben a különbségek mérséklésére. A mű komplexen vizsgálja a területi folyamatokba való beavatkozások elméleti és gyakorlati rendszereit. Szakszerű és alapos eligazítást nyújt a (leendő) szakembereknek a térbeli gazdasági és társadalmi folyamatok megértéséhez és befolyásolásához, de nagy haszonnal forgathatják azok a laikusok is, akik a területi adottságok, erőforrások alakításában valamilyen módon szerepet vállalnak.

Glatz Ferenc

az MTA volt elnöke

Hazánkban, de Európa más országaiban is, egyre növekednek a területi-társadalmi különbségek - nem kevés feszültséget keltve. E különbségek mérséklése az Európai Unió és az egyes tagországok részéről kiemelten fontos célkitűzés. A jelentős közösségi ráfordítások eredménye azonban szerény, mert a szakpolitika ritkán ismeri azoknak a térfolyamatoknak az új típusú törvényszerűségeit, melyekbe beavatkozik, és a tudományos alapkutatás sem gyakran jut el az eredmények alkalmazhatóvá tételéhez. E hiánypótló mű kiváló kombinációja a térfolyamatok alapos feltárásának és a fejlesztési politika megújításának.

Enyedi György

az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/rechnitzer-smaho-teruleti-politika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave