Hardi Tamás

Duna-stratégia és területi fejlődés

A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében


Románia–Ukrajna – a torkolatvidék határproblémái

A Duna torkolatvidékének ellenőrzése a 19. század elejétől máig kényes politikai kérdés maradt. A Török Birodalom a 15. században szállta meg a térséget, s egészen az 1828–29. évi orosz–török háborúig ellenőrzése alatt tartotta. Az 1806–1812 között zajló orosz–török háború eredményeként Besszarábia orosz fennhatóság alá került (a bukaresti békeszerződés értelmében), ezzel az Orosz Birodalom kijutott a Dunához. Az 1828–1829 között zajló másik orosz–török háború végén kimondták, hogy a két román állam hivatalosan is orosz protektorátus alá kerül, adminisztratív autonómiát kapnak és saját hajóikkal szabadon hajózhatnak a Dunán. Az említett háborút lezáró edirnei békében a Duna-delta orosz ellenőrzés alá került, majd 1856-ban, a krími háború eredményeképpen visszakerült a törökök kezébe. Végül az 1877–78-as orosz–török háború utáni berlini kongresszus juttatta véglegesen Románia kezébe a területet, mintegy kompenzációként azért, mert Romániától Oroszországhoz csatoltak három dél-besszarábiai megyét (Border and Territorial disputes 1992, 155).

Duna-stratégia és területi fejlődés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 806 4

Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra.

Berczik Árpád

az MTA rendes tagja

MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben.

Rechnitzer János

a Széchenyi István Egyetem professzora

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave