Miért tartjuk fontosnak a nagytérségek politikai földrajzi elemzését? Azért, mert úgy látjuk, hogy a nagytérségek megalkotásával az EU célja, hogy a belső integrációt megvalósítsa. Olyan nagyrégiók jönnek létre, amelyek a történelmi-politikai ellentéteket feloldhatják, s a transznacionális együttműködés tereivé válhatnak. Ezzel Európa történelmi, földrajzi nagyrégióinak adhat az Unió új értelmet, vagy alakíthat új lehatárolással a „hagyományos” politikai ellentétek súlyát csökkentő együttműködő térségeket. A forráselosztásban a jelentőségük kicsi, de látható, hogy a vezető szerep megszerzéséért az államok sokat tesznek, tehát nagyregionális, szomszédsági politikájukban hasznosnak tekintik ezeket a térségeket, fórumokat. Ezért érdemes a lehatárolások történelmi-földrajzi, politikai előzményeit megismerni. Bizonyos, hogy az új lehatárolások mögött nem a történelemből ismert szándékok állnak, de ismernünk kell őket, mert bármelyik szereplő kellő pillanatban támaszkodhat ezekre, s így a nagyrégiók együttműködésének sikerére hatással lehet a kiterjedésük, s azok buktatóinak ismerete. A Duna az utóbbi két évszázadban valóban rendelkezett politikai és gazdasági térszervező erővel. Viszont tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen más európai folyóhoz és vízgyűjtő területhez sem kapcsolódik annyi eltérő politikai, geopolitikai koncepció, eszmei tartalom, mint a Dunához (Hajdú 2002). Hajdú Telekit idézi, miszerint Teleki 1933-ban, Donauraum c. előadásában (és írásában) kijelenti, hogy nem létezik egységes dunai kultúrterület, utoljára a térség a neolitikumban volt egységes, míg dunai integrációt csak a Donaumonarchie jelentett (Teleki é.n.). Tegyük hozzá, a jelenlegi Duna-térség egészére az sem terjedt ki. Mindemellett számos gondolkodó, történész állt ki a dunaiság, az egységes Dunatáj eszméje mellett (lásd az 1. fejezetet). Mindenképpen látható, hogy a dunai térség meghatározása egyben politikai törekvéseket is kiszolgált, ezért ezek használata még ma is kényes kérdéseket vethet fel. A jövő és a tervezés szempontjából komoly kérdés, hogy a Duna-térséget tekinthetjük-e egy potenciális gazdasági fejlődési egységnek, vagy csak földrajzi egységként kezelhetjük?