Báger Gusztáv

Korrupció

Büntetés, integritás, kompetencia


3. melléklet

A holland módszertanban alkalmazott, 14 intézkedéscsoportba tartozó intézkedések összefoglalása
 
Csoport
Intézkedés
1.
Jogszabályok és egyéb szabályok (Vannak-e – akár jogszabályok, akár egyéb szabály formájában megfogalmazott – előírások a következő területekre vonatkozóan)
Összeférhetetlenség
1.1.
Másodállások/anyagi érdekeltségek
1.2.
Ajándékok/meghívások elfogadása
1.3.
Titoktartás
1.4.
„Forgóajtó-megállapodások” megakadályozása
1.5.
A vállalkozó és/ vagy az engedélyért folyamodók külső átvilágítása
1.6.
Lobbizás
1.7.
Politikusok köztisztviselőkre gyakorolt befolyása
Integritás a szervezeten belül
1.8.
Nemkívánatos magatartás (pl. diszkrimináció és megfélemlítés) elleni küzdelem, annak kezelése
1.9.
Költségtérítési igények
1.10.
E-mail, internet- és telefonhasználat
1.11.
A munkáltató tulajdonának használata
2.
Felelősségek
2.1.
Meghatározásra kerültek az integritással kapcsolatos kötelezettségek (feladatok)?
2.2.
Rendszeresen konzultálnak-e egymással az integritásért felelős tisztviselők?
2.3.
Van-e integritási tanácsadó (aki az integritással kapcsolatos kérdéseket illetően tanácsokat ad a szervezet dolgozóinak)?
2.4.
Beszélhetünk-e rendszeres koordinációról a szervezet, valamint más szervezetek és érintett intézmények között?
2.5.
Kijelöltek-e valakit az integritáspolitika kormányzati szintű koordinálására?
3.
Hivatali szervezet és belső kontrollok
3.1.
Meghatározásra kerültek-e a veszélyeztetett tevékenységek és beosztások?
3.2.
Meghatároztak-e veszélyeztetett tevékenységek végzésekor alkalmazandó külön eljárásokat?
3.3.
Minden alkalmazott rendelkezik-e munkaköri leírással?
3.4.
Szétválasztották-e, elkülönítették-e a kötelezettségeket?
3.5.
Alkalmazza-e a szervezet a „négy szem elvét”?
3.6.
Vannak-e a kinevezésre vonatkozó előírások?
3.7.
Működik-e a szervezetnél munkahelyi rotáció?
4.
Biztonság (történtek-e intézkedések)
4.1.
A fizikai biztonság megteremtése érdekében (zárak, ablakok, ajtók, páncélszekrények stb.)?
4.2.
Az információk biztonsága érdekében (informatikai biztonság, „tiszta asztal” szabály, bizonyos információk „bizalmas”/„titkos” minősítése, hozzáférési jogosultságok, iktatási rendszerek)?
5.
Értékek és normák
5.1.
Szerepel-e az integritás a szervezet küldetésnyilatkozatában?
5.2.
Meghatározásra kerültek-e a legfontosabb értékek (pl. pártatlanság, szakértelem stb.)?
5.3.
Rendelkezik-e a szervezet etikai kódexszel?
5.4.
Tesznek-e az alkalmazottak esküt vagy fogadalmat?
5.5.
Ünnepélyes keretek között zajlik-e az eskü vagy fogadalomtétel?
6.
Integritással kapcsolatos tudatosság
6.1.
Kifejezett követelmény-e az integritás minden beosztásban?
6.2.
Biztosít-e a szervezet rendszeres képzést az integritás témájában?
6.3.
Felhívja-e a szervezet a veszélyeztetett beosztásban dolgozó alkalmazottak figyelmét a jellemző kockázatokra és a kockázatokat megelőző intézkedésekre?
6.4.
Kapnak-e az alkalmazottak szakmai segítséget és/vagy tanácsot az integritást érintő kockázatok kezeléséhez?
7.
A vezetés hozzáállása
7.1.
A gyakorlatban is hangsúlyozza-e a vezetés az integritás fontosságát?
7.2.
Törekszik-e a vezetés az integritáspolitika és az arra vonatkozó intézkedések végrehajtására?
7.3.
Mindig megfelelően reagál-e a vezetés az integritással kapcsolatos kérdésekre?
7.4.
Betartja-e a vezetés az integritásra vonatkozó előírásokat és/vagy az etikai kódexet?
08.
Szervezeti kultúra
8.1.
Folyamatos figyelmet kap-e az integritás kérdése?
8.2.
Bátran meg lehet-e vitatni integritással kapcsolatos kérdéseket?
8.3.
Elegendő lehetőség nyílik-e a kritika kifejezésére?
8.4.
Világosan kommunikálja-e a szervezet más intézmények, harmadik személyek felé az integritás fontosságát?
8.5.
Nyíltan esik-e szó az integritással kapcsolatos szabálysértésekről és ezek kezeléséről?
8.6.
Természetesnek számít-e, hogy az egyes személyek felelősséggel tartoznak viselkedésükért?
8.7.
Elegendő figyelmet kap-e a munkahellyel való megelégedettség?
09.
Új alkalmazott felvétele és kiválasztása
9.1.
Meghatározott eljárás szerint folyik-e valamennyi alkalmazott elbírálása?
9.2.
Van-e felvételi bizottság, amely véleményt mond a felvételi döntésekről?
9.3.
Megtekintésre kerülnek-e az önéletrajzok, diplomák, ajánlólevelek stb. a felvételi eljárás során?
9.4.
Sor kerül-e valamilyen formában felvétel előtti átvilágításra ott, ahol szükséges?
9.5.
Része-e az integritás az új alkalmazottak számára kialakított képzési programnak?
9.6.
Aláíratnak-e az alkalmazottakkal titoktartási nyilatkozatot ott, ahol szükséges?
9.7.
Rendszeresen napirendre kerül-e az integritás kérdése a munkamegbeszélések és teljesítményértékelő megbeszélések során?
9.8.
Fontos szerepet kap-e az integritás kérdése határozott idejű foglalkoztatásnál és külső munkatársak megbízásánál?
9.9.
Megvizsgálják-e az integritással kapcsolatos kérdéseket, amikor egy alkalmazott távozik a szervezettől, illetve a kilépéskor alkalmazott interjúk során tekintettel vannak-e az integritás kérdéseire?
10.
Integritással kapcsolatos szabálysértések kezelése
10.1.
Alkalmaz-e a szervezet meghatározott eljárást, amelynek segítségével az alkalmazottak jelenthetik, ha szabálysértés gyanúját észlelik („whistleblower” eljárás)?
10.2.
Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmazottak jelentsék a vezetőiknek a szabálysértés gyanúját?
10.3.
Részt vesz-e integritási tanácsadó a bejelentési eljárásban?
10.4.
Van-e külön eljárás a külső forrásokból érkező jelzések és panaszok kezelésére?
10.5.
Meghatározott szabályok szerint történik-e az integritással kapcsolatos szabálysértések kivizsgálása?
10.6.
Rögzítik-e központilag az integritással kapcsolatos szabálysértéseket?
10.7.
Minden esetben reagál-e a szervezet az integritással kapcsolatos szabálysértésekre?
10.8.
Miden esetben jelentik-e az ügyészségnek vagy a rendőrségnek, ha bűncselekmény gyanúja forog fenn?
11.
Szabályozási keret
11.1.
Az integritással kapcsolatos intézkedéseknek van-e egységes szabályozási rendszere?
11.2.
Megfogalmaztak-e konkrét célokat az integritásirányítási rendszeren belül?
11.3.
Van-e idő és elkülönült pénzügyi eszköz az integritással kapcsolatos intézkedések megvalósításához?
11.4.
Megismerhetők az integritással kapcsolatos intézkedések?
11.5.
Rögzítésre került-e az integritáspolitika az átfogó szabályozási terv keretén belül?
12.
Veszélyeztetettség/kockázatelemzés
12.1.
Rendszeresen sor kerül-e általános veszélyeztetettség-/kockázatelemzésre?
12.2.
Készül-e mélységi elemzés a veszélyeztetett területekről és munkakörökről?
13.
Elszámolási kötelezettség
13.1.
Kapnak-e jelentést a felső vezetők az integritáspolitika megvalósításáról?
13.2.
Kapnak-e jelentést az alkalmazottak képviselői az integritáspolitika megvalósításáról?
13.3.
Kapnak-e jelentést a demokratikusan megválasztott intézmények (parlament, önkormányzatok stb.) az integritáspolitika megvalósításáról?
13.4.
A jelentések felépítése szabályozott-e, és tartalmaznak-e a jelentések egyértelmű mutatószámokat?
14.
Ellenőrzés és monitoring
14.1.
Rendszeres időközönként ellenőrzi-e az integritásirányítási rendszer működését belső ellenőr?
14.2.
Rendszeres időközönként ellenőrzi-e az integritásirányítási rendszer működését külső ellenőr és/vagy felügyeleti szerv?
14.3.
Folyamatosan figyelemmel kíséri-e vagy értékeli-e a vezetőség az integritásirányítási rendszer működését?

Korrupció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 771 5

Az egész társadalmat megkárosító korrupció elleni küzdelemben - hiszen a korrupt személyek a köz vagyonát csökkentik - napjainkban előtérbe került a korrupció megelőzése, ehhez kapcsolódóan pedig a veszélyeztetett személyek és szervezetek feddhetetlenségének, integritásának erősítése. Ennek érdekében biztosítani kell az egyéni képességek, készségek és szakmai felkészültség összhangját, vagyis a megfelelő kompetenciákat. Ezen felül meggyőződésem, hogy a korrupció elleni küzdelem elképzelhetetlen az erkölcsi alapok folyamatos megerősítése nélkül. Jelen könyv a fenti folyamat tudományos igényű feldolgozását nyújtja. Nemcsak a nemzetközi szervezetek és az egyes országok gyakorlati esetekkel illusztrált példáit mutatja be, hanem merít az elmúlt években egyre gyarapodó magyarországi eszköztárból is. Kiemelendő, hogy a könyv az integritás és a kompetencia fejlesztését, erősítését szorgalmazó fő mondanivalója összhangban van az ilyen irányú kormányzati célkitűzésekkel, így tartalmas szakirodalmi munkaként jó szívvel ajánlható nemcsak a gyakorlati szakemberek, de a közigazgatás fejlesztésének ügye iránt érdeklődő minden olvasó számára.

Rétvári Bence, parlamenti államtitkár

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Szerencsés pillanat, amikor egy jelentős kutatási eredmény és annak gyakorlati alkalmazása találkozik. Meggyőződésem, hogy magas színvonalú alapmű kerül mindazok kezébe, akik gyakorlati eszközökhöz szeretnének jutni a korrupció elleni küzdelemhez, vagy akár csak érdeklődnek az ilyen jelenségek „természetrajza" iránt. Báger Gusztáv professzor az Állami Számvevőszék keretében - jórészt irányításával - végzett kutatások alapján a legalkalmasabb időben írt könyvet a korrupció ellen folytatott küzdelem irányairól. A szerző a „büntetésről" a hangsúlyt - a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban - a megelőzésre, az integritás kultúrájának erősítésére és - új irányt mutatva - a kompetenciaszemlélet alkalmazására javasolja helyezni. E könyv hivatott arra, hogy hiánypótló szakkönyvként és tananyagként segítse hazánkban a korrupció elleni fellépést, a megelőzését szolgáló gyakorlat meghonosítását.

Kovács Árpád

a Szegedi Tudományegyetem professzora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-korrupcio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave