Korrupció
Büntetés, integritás, kompetencia
6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői
- A cél a megelőzésAz értékelési módszer célja a korrupció megelőzése. Nem az a rendeltetése, hogy feltárja a korrupciós incidenseket, vagy megbüntesse (elfojtsa) az elfogadhatatlan magatartást. A módszertan azzal a céllal került kidolgozásra, hogy elősegítse az integritással kapcsolatos legfőbb gyengeségek és kockázatok azonosítását, valamint – a szervezet ellenálló képességének erősítésével – a szabályszegések jövőbeni megelőzését. Így feladata olyan integritáspolitika megalapozása, amelyben az elfojtás mellett a megelőzés élvez elsőbbséget.
- Veszélyeztetettségben és kockázatokban gondolkozniAz értékelési módszertan megtanít veszélyeztetettségben és kockázatokban gondolkodni. Az értékelést végzők azonosítják a legfontosabb veszélyeztetettségi pontokat és kockázatokat, majd javaslatot tesznek ezek csökkentésére. A veszélyeztetettségben és kockázatokban gondolkodás képessége elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott integritáspolitika létrehozásának. Ha egy szervezet tagjai viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek e téren, az értékelésen keresztül megismerkedhetnek ezzel a szemlélettel. Később az értékelési módszer gondolatmenetét a szervezet továbbadhatja alkalmazottainak, s az elsajátított ismeretek többszöri ismétlésével egyre inkább fejlődhet a szervezet hozzáállása az integritás kérdéséhez.
- Az integritásirányítási rendszer értékeléseAz integritással kapcsolatos kockázatok (veszélyeztetettség) felmérése mellett az értékelési módszertan azt vizsgálja, hogy a szervezet mennyire ellenálló az integritással kapcsolatos szabálysértésekkel szemben. Értékelésre kerül, hogy a különböző intézkedések közül melyeket vetették be, hogy folyamatosan alkalmazzák és betartják-e azokat, illetve hogy az alkalmazott intézkedések mennyire bizonyultak hatékonynak. Ily módon megfelelő képet kaphatunk az integritásirányítási rendszer fejlettségéről, valamint arról, hogy a szervezet mennyire bizonyul ellenállónak az integritással kapcsolatos kihágásokkal szemben. Az intézkedések három fő csoportba oszthatók: 1. a kemény irányítási intézkedések közé tartoznak a jogszabályok, eljárások, valamint a számviteli rendszerek és belső kontrollok; 2. a puha irányítási intézkedések a viselkedésre, a kultúrára és a vezetői hozzáállásra irányulnak; 3. az általános irányítási intézkedések pedig az integritáspolitika kialakításával kapcsolatosak.
- Vezetői jelentés, akciótervAz értékelés végterméke a vezetői jelentés/akcióterv. Ez a jelentés világossá teszi az intézmény vezetése számára, hol van szükség haladéktalan intézkedésekre annak érdekében, hogy erősödjön a szervezet ellenálló képessége az integritással kapcsolatos kihágásokkal szemben. Az így meghatározott területekkel való kiemelt foglalkozás fokozza az általános integritáspolitika hatékonyságát.
- Az integritással kapcsolatos tudatosság fokozásaAz értékelés nem csupán feltárja az integritással kapcsolatos veszélyeztetettséget és gyengeségeket, illetve javaslatokkal szolgál az ellenálló képesség növelésére, hanem nagymértékben fokozza az integritásra való odafigyelést, az integritással kapcsolatos tudatosságot is.
Tartalomjegyzék
- Korrupció Büntetés, integritás, kompetetncia
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés
- I. A korrupció jellemzői, okai, az ellene folytatott küzdelem irányai és színterei
- 1. A korrupció fogalma és jellemzői
- 2. A korrupció forrásvidéke
- 2.1. Világtérkép alapján
- 2.2. Hazai tájakon
- 2.2.1. Az állami, önkormányzati vagyon és közszolgáltatási jogok privatizációja
- 2.2.2. Állami beruházások
- 2.2.3. Állami támogatások
- 2.2.4. Európai uniós támogatás
- 2.2.5. Közbeszerzések
- 2.2.6. Választási és pártfinanszírozás
- 2.2.7. Állami igazgatási, hatósági engedélyezések, ellenőrzések
- 2.2.8. A korrupció tipikus eseteinek modelljei és szereplői
- 2.2.1. Az állami, önkormányzati vagyon és közszolgáltatási jogok privatizációja
- 2.1. Világtérkép alapján
- 3. A korrupciós kihívások, különös tekintettel az INTOSAI, a számvevőszékek szerepvállalására
- 4. A korrupció Elleni küzdelem színterei
- 4.1. A nemzetközi szervezetek korrupcióellenes tevékenysége
- 4.2. Néhány ország korrupcióellenes gyakorlatának fő jellemzői
- 4.3. A nem kormányzati szervezetek korrupcióellenes tevékenysége
- II. A holland integritási metodológia és magyar alkalmazása
- 5. A holland metodológia törvényi és intézményi alapjai
- 6. Kockázatelemzés és értékelési módszertan
- 6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői
- 6.2. Kockázatelemzés
- 6.3. Értékelési módszertan
- 6.3.1. Az értékelési módszertan vázlatos ismertetése
- 6.3.2. A veszélyeztetettség és a kockázatok felmérése
- 6.3.3. Az integritásirányítási rendszer fejlettségi szintjének értékelése
- 6.3.3.1. A fejlettségi szint definíciója
- 6.3.3.2. Az intézkedések csoportjai
- 6.3.3.3. Az integritásirányítási rendszeren belüli csoportok részletes ismertetése
- 6.3.3.3.1. Jogszabályok és egyéb szabályok
- 6.3.3.3.2. Felelősségek
- 6.3.3.3.3. Hivatali szervezet és belső kontrollok
- 6.3.3.3.4. Biztonság
- 6.3.3.3.5. Értékek és normák
- 6.3.3.3.6. Integritással kapcsolatos tudatosság
- 6.3.3.3.7. A vezetés hozzáállása
- 6.3.3.3.8. Szervezeti kultúra
- 6.3.3.3.9. Új alkalmazottak felvétele és kiválasztása
- 6.3.3.3.10. Integritással kapcsolatos szabálysértések kezelése
- 6.3.3.3.11. Szabályozási keret
- 6.3.3.3.12. Veszélyeztetettség/kockázatelemzés
- 6.3.3.3.13. Elszámolási kötelezettség
- 6.3.3.3.14. Ellenőrzés és monitoring
- 6.3.3.3.1. Jogszabályok és egyéb szabályok
- 6.3.3.1. A fejlettségi szint definíciója
- 6.3.4. Eltéréselemzés
- 6.3.5. Integritással kapcsolatos kockázatok feltérképezése
- 6.3.6. A kockázatelemzés, kockázatitérkép-készítés megvalósítási stratégiája
- 6.3.1. Az értékelési módszertan vázlatos ismertetése
- 6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői
- 7. A holland számvevőszék integritást támogató tevékenysége
- 8. Integritási esettanulmányok a magyar közigazgatásban
- 9. Javaslatok a korrupció elleni küzdelem magyar keretrendszerére
- 9.1. Általános kiinduló tapasztalatok
- 9.2. A korrupció elleni küzdelem integritásirányítási rendszere
- 9.2.1. Az integritásirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények
- 9.2.2. Az integritásirányítási rendszer logikai-elméleti összefüggései
- 9.2.3. Az integritásirányítási rendszerben együttműködő hazai intézmények szervezeti rendszere és feladatai
- 9.2.4. Az Állami Számvevőszék szerepvállalása a korrupció elleni rendszer alkalmazásában
- 9.2.5. Az integritás erősítése mint a közigazgatási szervezet korszerűsítése
- 9.2.6. A kormány Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programja
- 9.2.1. Az integritásirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények
- 9.1. Általános kiinduló tapasztalatok
- III. Az integritás kompetencia alapú erősítése
- 10. A kompetenciaszemlélet és alkalmazásának irányai
- 11. A kompetencia és az integritás kapcsolatának megteremtése
- 12. Két empirikus önkormányzati vizsgálat eredményei
- 13. Javaslatok a kompetencia menedzsment integritás célú alkalmazására
- Felhasznált irodalom
- Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 771 5
Az egész társadalmat megkárosító korrupció elleni küzdelemben - hiszen a korrupt személyek a köz
vagyonát csökkentik - napjainkban előtérbe került a korrupció megelőzése, ehhez kapcsolódóan
pedig a veszélyeztetett személyek és szervezetek feddhetetlenségének, integritásának erősítése.
Ennek érdekében biztosítani kell az egyéni képességek, készségek és szakmai felkészültség összhangját,
vagyis a megfelelő kompetenciákat. Ezen felül meggyőződésem, hogy a korrupció elleni
küzdelem elképzelhetetlen az erkölcsi alapok folyamatos megerősítése nélkül. Jelen könyv a fenti
folyamat tudományos igényű feldolgozását nyújtja. Nemcsak a nemzetközi szervezetek és az egyes
országok gyakorlati esetekkel illusztrált példáit mutatja be, hanem merít az elmúlt években egyre
gyarapodó magyarországi eszköztárból is. Kiemelendő, hogy a könyv az integritás és a kompetencia
fejlesztését, erősítését szorgalmazó fő mondanivalója összhangban van az ilyen irányú kormányzati
célkitűzésekkel, így tartalmas szakirodalmi munkaként jó szívvel ajánlható nemcsak a gyakorlati szakemberek,
de a közigazgatás fejlesztésének ügye iránt érdeklődő minden olvasó számára. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szerencsés pillanat, amikor egy jelentős kutatási eredmény és annak gyakorlati alkalmazása találkozik.
Meggyőződésem, hogy magas színvonalú alapmű kerül mindazok kezébe, akik gyakorlati eszközökhöz
szeretnének jutni a korrupció elleni küzdelemhez, vagy akár csak érdeklődnek az ilyen jelenségek
„természetrajza" iránt. Báger Gusztáv professzor az Állami Számvevőszék keretében - jórészt
irányításával - végzett kutatások alapján a legalkalmasabb időben írt könyvet a korrupció ellen folytatott
küzdelem irányairól. A szerző a „büntetésről" a hangsúlyt - a nemzetközi tapasztalatokkal
összhangban - a megelőzésre, az integritás kultúrájának erősítésére és - új irányt mutatva - a kompetenciaszemlélet alkalmazására javasolja helyezni. E könyv hivatott arra, hogy hiánypótló szakkönyvként
és tananyagként segítse hazánkban a korrupció elleni fellépést, a megelőzését szolgáló
gyakorlat meghonosítását. Kovács Árpád a Szegedi Tudományegyetem professzora
Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-korrupcio//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero