MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kína és a válság
A működő tőke jelentősége a két ország kapcsolatában
A közvetlen tőkebefektetések nemzetközi áramlásában Kína nettó tőkeimportőri, Japán nettó tőkeexportőri pozícióval rendelkezik. Az 1990-es évek közepétől fogva a fejlődő országok közül Kína vonzza magához a legtöbb külföldi közvetlen tőkebefektetést, ami meghatározó szerepet játszik az ázsiai ország exportorientált gazdasági fejlődésében. 2007-ben Kína a fejlődő országokba irányuló tőkebefektetésekből 16,7 százalékkal részesedett, és világviszonylatban a hatodik legjelentősebb tőkebefogadó ország volt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia mögött.415
Tartalomjegyzék
- Kína és a válság
- Impresszum
- Előszó
- I. Kína és a világválság – néhány társadalmi, politikai, gazdasági és külstratégiai aspektus
- II. A kínai–amerikai kapcsolatok 2009 elején – magyar szemmel
- III. Versengés és együttműködés az USA, Oroszország, EU, Kína, India, Japán politikai és gazdasági kapcsolatrendszerében
- IV. Az Európai Unió és Kína: stratégiai partnerség az újrarendeződő globális környezetben?
- Bevezetés
- 1. Az EU–Kína intézményi kapcsolatok fejlődésének fő állomásai
- 2. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzői és néhány akadálya
- 3. A „stratégiai” kapcsolatok legfontosabb akadályai és a kétoldalú viszony konfliktusmezői – az Európai Unió oldalán
- 4. Kína változó EU-képe és az EU Kína-képe
- 5. Milyen területekre koncentráljon a „stratégiai” érdekeket követő jövőbeli EU-politika?
- 6. Hol találhatók a hosszabb távon is közös érdekek?
- 7. A globális válság hatása az EU–Kína viszony néhány kiemelt területére
- 8. Az Európai Unió és Kína a globális erőtérben: a válság első tapasztalatai és lehetséges hosszabb távú következményei a kétoldalú „stratégiai partnerségre”
- Felhasznált irodalom
- Függelék
- Bevezetés
- V. Kína és Oroszország: együttműködés versus rivalizálás
- Bevezető gondolatok
- 1. A kínai–orosz kapcsolatok története dióhéjban
- 2. Gazdasági kapcsolatok: kereskedelem és befektetések
- 3. Az energetikai együttműködés perspektívái
- 4. Közös érdekek és érdekellentétek a nagypolitikában
- 5. Együttműködés versus rivalizálás a közös szomszédságban: Közép-Ázsiában
- 6. Érdekellentétek és együttműködés a Sanghaji Együttműködésen belül
- 7. Összegzés – európai és magyar szemmel
- Felhasznált irodalom
- Statisztikai melléklet
- Bevezető gondolatok
- VI. A kínai–japán kapcsolatok elemzése, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra
- 1. Bevezetés
- 2. A kínai–japán külkereskedelem trendjei
- 3. A kínai–japán kereskedelem áruszerkezeti jellemzői
- 4. A működő tőke jelentősége a két ország kapcsolatában
- 5. A japán működő tőke iparági irányultsága
- 6. A jelenlegi válság hatása a kínai–japán gazdasági kapcsolatokra
- 7. Japán hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) Kínának
- 8. Japán kínai segélypolitikájában történt változások
- 9. A kínai–japán energiakapcsolatok
- 10. A kelet-kínai-tengeri konfliktus
- 11. Japán és Kína kapcsolata az ASEAN-országokkal
- 12. Verseny Kína és Japán között a vezető szerep megszerzéséért az ázsiai regionalizmus folyamatában
- 13. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- VII. A kínai–ausztrál kapcsolatok legfontosabb területei, jellemzői
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- 2. Rövid összefoglalás a kétoldalú kapcsolatok történetéről, fontosságáról
- 3. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom fő jellegzetességei
- 4. Szabad kereskedelmi és stratégiai tárgyalások
- 5. A közvetlen tőkebefektetések a kétoldalú kapcsolatokban
- 6. A kétoldalú együttműködés egyéb fontos területei
- 7. A globális válsággal kapcsolatos fejlemények a kínai–ausztrál relációban
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 7.2. ASEM-csúcs Pekingben 2008. október 24–25-én
- 7.3. Rudd az 580 milliárd dolláros kínai csomagról
- 7.4. Kína nyersanyagéhsége segítheti Ausztráliát a válságban
- 7.5. Rudd koncepciója a válsággal kapcsolatos általános és ausztrál feladatokról
- 7.6. Újabb ausztrál „válságcsomag” a gazdaság élénkítésére: Rudd megmenti a kapitalizmust?
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 8. Tanulságok Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- VIII. Kína és az új világrend: nemzetközi és kínai nézetek, prioritások és törekvések. Kína részvétele néhány meghatározó nemzetközi szervezetben: a jelen és a jövő
- Bevezetés
- 1. A kínai nemzetközi szerepvállalás koncepciójának időbeli fejlődése (történelmi áttekintés)
- 2. Meghatározó kínai érdekek a nemzetközi szerepvállalás tekintetében
- 3. A nemzetközi rend jelenlegi struktúrája. Hogyan olvadhat bele Kína?
- 4. Kínai részvétel egyes nemzetközi szervezetekben, valamint az ázsiai központú szervezetek bemutatása
- 5. Kína egyéb nemzetközi prioritásai
- 6. A magyar reláció
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Bevezetés
- IX. A kínai kormány válságkezelő stratégiái a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság által előidézett kihívások kapcsán
- Bevezető
- 1. Milyen állapotban érte a kínai gazdaságot a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság?
- 2. A világgazdaságban bekövetkezett fejlemények hatása a 2008. évi terv teljesítésére
- 3. A kínai kormány eddigi és 2009-re tervezett válságkezelő intézkedései
- 4. A kínai kormány eddigi válságkezelő intézkedéseinek nemzetközi fogadtatása
- 5. A kínai válságkezelő intézkedések pozitív hatásának első jelei
- 6. A további kilátások
- Felhasznált irodalom
- Bevezető
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 770 8
A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
