Inotai András, Juhász Ottó

Kína és a válság


Japán és Kína kapcsolata az ASEAN-országokkal

A Kína és Japán közötti geopolitikai rivalizálás elsődleges színtere Délkelet-Ázsia (ASEAN). A két ország a jövőbeli Kelet-ázsiai Közösség (East Asian Community) vezető szerepéért versenyez. A történelmi távlatokat tekintve a Kínai Birodalom állt a kelet-ázsiai hierarchikus kapcsolatrendszer élén egészen a XIX. századig, amikor is a nyugati hatalmak benyomultak a régióba. Majd a XIX. század végétől 1945-ig katonai erejét felhasználva Japán uralta a régiót. A II. világháború alatt, 1942 és 45 között számos délkelet-ázsiai ország is japán megszállás alá került. A háborúból vesztesként kikerülő Japán 1952-ben nyerte vissza függetlenségét, és jelentős jóvátételeket fizetett a régió országainak. Az 1970-es évek elején még erőteljes japánellenség uralkodott az ASEAN-országokban. 1974-ben Tanaka Kakuei japán miniszterelnököt délkelet-ázsiai útja során tüntető tömegek fogadták Jakartában és Bangkokban.455 Az 1977-ben meghirdetett Fukuda-doktrína azonban pozitív fordulatot hozott Japán és az ASEAN-országok kapcsolatában. Fukuda Takeo japán miniszterelnök manilai beszédében egyértelműn kifejezte, hogy országa békés módon, segélyek, kölcsönök, és technikai segítségnyújtás által kívánja támogatni a délkelet-ázsiai országokat.456 Az elmúlt évtizedekben Japán egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát a délkelet-ázsiai országokkal. Az ASEAN-országok lettek a japán fejlesztési segélyek első számú recipiensei. Az 1985-ös Plaza Egyezmény után pedig a termelési költségek csökkentésében érdekelt japán vállalatok gyors ütemű terjeszkedésbe kezdtek a délkelet-ázsiai régióban. Az ASEAN mind a mai napig kedvelt befektetési célpont, mely 2007-ben, az Ázsiában lévő japán tőkeállomány egyharmadával rendelkezett.457A közvetlen tőkebefektetésekkel párhuzamosan az ASEAN és Japán közötti export-import kapcsolatok is megélénkültek. 2007-ben az ASEAN–japán külkereskedelemi forgalom értéke elérte a 185 milliárd dollárt. Japán teljes külkereskedelmének egynegyedét a délkelet-ázsiai országokkal bonyolítja. Az ASEAN harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere Japán.458

Kína és a válság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 770 8

A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave