Inotai András, Juhász Ottó

Kína és a válság


A kínai–orosz kapcsolatok a szovjet–orosz rendszerváltást követően

A gorbacsovi nyitást Kína felé az 1991. decemberi eseményeket követően az új orosz vezető, Borisz Jelcin is folytatta.336 Az orosz elnök 1992 decemberében látogatott először Kínába. A két ország ekkorra már egyértelműen szembesült az amerikai térhódítás növekedésével mind Európában, mind pedig a közös kontinensen, Ázsiában. Ennek fényében került sor az első közös deklarációra az eltérő fejlődési utakról, illetve a két ország közötti kapcsolatok ideológiamentes fejlesztéséről. Kína időközben egyre inkább szembesült saját haditechnikájának elavult voltával, ami az amerikai közellét (csapatok Koreában, Japánban stb.) következtében egyre aggasztóbbá vált számára. Szinte törvényszerű volt az Oroszország felé fordulás a hadiipar vonatkozásában, különösen, hogy a kínai technológia alapjai még az ötvenes évek Szovjetuniójától származtak. Csiang Cö-min 1994. októberi oroszországi látogatásakor a kapcsolatot még szorosabbra fűzték, több fontos dokumentum aláírására került sor, többek között a közös határ nyugati szakaszának kijelöléséről, a nukleáris erőtől való kölcsönös tartózkodásról. 1991 és 1994 között a közös határ mintegy 98%-áról megszületett a határmegállapodás.337

Kína és a válság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 770 8

A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave