A kínai–orosz kereskedelem a kétoldalú kapcsolatok kétezres évek alatti felfutásának egyik leglátványosabb területe. Kínai statisztikák alapján 2004-ben haladta meg először az áruforgalom értéke a 20 milliárd dollárt, 2005-ben már elérte a 30-at, s 2007-ben megközelítette az 50 milliárdot is. (Lásd az 1. táblázatot.) Bár az orosz statisztikák szerint a 2007-es adat még alig valamivel 40 milliárd dollár feletti, a 2008-as, legfrissebb orosz adat már igen beszédes: megközelítőleg 56 milliárd dollárt tett ki a kétoldalú árucsere értéke. Ebben az évtizedben a Kínából érkező behozatal dinamikája évről évre rendre meghaladta az általános orosz importbővülési ütemet, s ennek a tendenciának köszönhetően 2007-ben fontos fordulópont állt be a kétoldalú áruforgalomban. Az évről évre csökkenő mértékű orosz többlet ekkor csapott át hiányba, méghozzá tetemes mértékben, megközelítve a 9 milliárd dollárt. Mindez az orosz piacra érkezett kínai kivitel adott évi közel 80%-os bővülésével magyarázható, miközben a Kínát célzó orosz export növekedési üteme 2006–2007 folyamán már csak alig 10%-os volt. Mindez a látványos kínai exportdinamika ellenére sem jelenti Oroszország szembeötlő felértékelődését Kína külkereskedelmi partnerei között. Igaz, az Oroszországra eső súly a kínai kivitelben a korábbi évek 1,5–1,7%-os szintjéről 2007-ben 2,3%-ra nőtt, azonban ez a részarány egyáltalán nem tekinthető magasnak. Hasonló az orosz súly a kínai behozatalon belül is, alig 2% fölötti. (Lásd a 3. táblázatot.) A kínai többlet mértéke 2008-ban tovább nőtt, az orosz hivatalos statisztikák szerint mintegy 13,6 milliárd dollárt tett ki. Ez az orosz külkereskedelmi kapcsolatrendszeren belül szinte példátlan, hiszen nemzetközi szinten tekintve mindkét ország nettó exportőr. Egyedül a Japánnal folytatott árucsere mutatott a kínai relációval hasonlóságot, amelyben az orosz oldalon jelentkező hiány 8 milliárd dollár körül mozgott ugyanebben az évben.