Inotai András, Juhász Ottó

Kína és a válság


Az energetikai együttműködés perspektívái

A kínai–orosz gazdasági kapcsolatokban az energetika kulcsfontosságú, ha nem is játszik olyan mértékben kiemelkedő szerepet, mint például az EU–orosz gazdasági kapcsolatrendszeren belül. A dinamikusan bővülő kínai gazdaság növekvő energiaéhségének kielégítésére ugyanis az energiában gazdag szomszéd elméletileg kiváló lehetőséget biztosít.358 Bár Kína egyelőre elsősorban saját termelésű szénre támaszkodik, az energiamérlegben hosszabb távon valószínűsíthetők elmozdulások, ha mással nem, legalább a motorizáció előretörésével, s esetleg a tisztább energiafajták arányának növelésére irányuló – a nyugati világ reményei szerinti – törekvésekkel magyarázhatóan. Igaz, egyelőre a kőolaj szerepe csökkenő, azonban a földgázé már most is szerény mértékű emelkedést mutat. (Lásd a 9. táblázatot.) Figyelemre méltó a földgáz előretörése a háztartások fogyasztásában: az egy főre eső háztartási földgázfelhasználás 2000 és 2007 között közel négyszeresére nőtt, s ezzel a földgáz részaránya a háztartási energiafogyasztásban elérte a 10%-ot. (Lásd a 10. táblázatot.) Oroszország elméletileg kézenfekvő energetikai partner mind a kőolaj, mind pedig a földgáz vonatkozásában. Mivel 2000 és 2007 között a teljes kínai energiafelhasználás megkétszereződött, a kissé csökkenő részarányú kőolajfogyasztás esetében is tetemes volumenbővülés következett be. A hivatalos kínai statisztikai adatok szerint több mint duplájára nőtt a kőolajimport is. Oroszország az utóbbi években egyre nagyobb mértékben járult hozzá a kőolaj iránti növekvő igény kielégítéséhez. 2006-ban közel 11, 2007-ben pedig megközelítőleg 12 millió tonna kőolajat szállított Kínába, miközben néhány évvel korábban még egyáltalán nem érkezett orosz nyersolaj az országba. Ezzel Kína immár második éve az 5. legnagyobb vásárlója az orosz nyers kőolajnak! (Lásd a 11. táblázatot.) Az orosz szállítások a kőolajtermékekkel együtt ugyanakkor a kínai olajbehozatal mintegy 7%-ával voltak egyenértékűek 2007-ben. Miközben Kína nyersolaj-behozatala Oroszországból emelkedő tendenciát mutat, a feldolgozott kőolajtermékek esetében a helyzet fordított. (Lásd a 12. táblázatot.) Kína azonban ezzel együtt is a nyolcadik legjelentősebb kőolajtermék-vásárló Oroszország számára. Oroszország a Kínába olajat szállító országok sorában 2007-ben a negyedik helyen állt. Középtávon mellesleg az orosz olaj árban a legversenyképesebb Kínában.359

Kína és a válság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 770 8

A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave