Szanyi Miklós (szerk.)

Válság és megújulás

Múlt, jelen és jövő a világgazdaságban


A humántőke – a felzárkózás egyik kulcstényezője

A 21. század elején a humántőke felértékelődésének vagyunk tanúi. A 20. század nagyobbik részében a fejlődés kulcstényezői a pénztőke és annak dologi tőkévé változtatása, azaz a beruházások voltak. Mindkét világháború után nyilvánvaló volt a tőkehiány, a dolláréhség. A tőkehiány mutatkozott a növekedés legfőbb akadályának, a legszűkösebb termelési tényezőnek, ezért ezt kellett a legjobban megfizetni. Emiatt megnőtt és magas maradt a tőketulajdonosok részesedése a megtermelt új értékből. A fejlett országokban a standard termékek piacának telítődése, a rentábilis beruházási lehetőségek többszöri visszaesése, a nettó profitráták csökkenése, az adó- és különösen a járulékterhek növekedése negatív hatásokkal járt. A fejlett országok nagyvállalatai, elsősorban TNC-i profitmaximalizálási stratégiájukat egyre inkább a fajlagos költségszínvonal leszorítása révén látták és látják megvalósíthatónak. Az FDI-exporttal a tőke, a technika és a munkahelyek tömeges kitelepítése folyik Európából. Alapvető probléma, hogy a reálgazdaságban megvalósított beruházásokkal elérhető adózás utáni, nettó profitráta tartósan és lényegesen elmaradt a spekulatív tőkepiaci befektetések nagyobb kockázatú, de nagyobb hozammal kecsegtető eredményétől. A 2008–2009-es válság fejleményeiben ez is jól tükröződik. A kamatokat és osztalékokat végső soron csak a reálgazdaságban megtermelt profitokból és jövedelmekből lehet (lehetne) fizetni, az utóbbiak nélkül a pénzügyi válságból kilábalni nem lehet.11

Válság és megújulás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 852 1

Ebben a jubileumi kötetben máig tartó időutazásra teszünk kísérletet. A világgazdaság néhány kiválasztott területének kutatási eredményeit követjük nyomon az 1970-es és 1980-as évektől napjainkig. A kötetben szereplő nyolc tanulmány egy-egy korabeli kutatási jelentés rövid bemutatásával indul, kiemeli ezeknek az elemzéseknek a mai napig helytálló megállapításait, értékeit. Ezt követően ugyanannak a témának egy mai viszonyokra vonatkozó elemzése következik, amely arra is törekszik, hogy bemutassa a mai folyamatok és a megelőző évtizedek jelenségei közötti összefüggéseket. Ezzel a módszerrel konkrét példákon keresztül tudjuk bemutatni egyrészt a világgazdasági folyamatokban megfigyelhető hosszabb távú tendenciák érvényesülését, másrészt azt is, hogy ezek feltárásában, a folyamatok jövőbeli várható továbbfejlődésének előrejelzésében a VKI kutatói milyen eredményeket tudtak elérni.

A kötetben helyet kapott tanulmányok nyolc témakörhöz kapcsolódnak. Az első blokkban a globalizáció folyamatai által megváltozó világgazdaság átfogó kérdései, problémái, a világgazdasági válságok, a centrum és periféria viszonya, a globalizálódó vállalati működés kérdései kaptak helyet. A második rész a világgazdasági kihívásokra adott különböző szintű gazdaságpolitikai válaszokkal foglalkozik. Miként lehet sikeresen alkalmazkodni, integrálódni a globális világgazdaságba? A globalizációval párhuzamosan kibontakozó regionalizáció, a sikeres világgazdasági integrációt elősegítő állami szerepvállalás, a mezőgazdaság problémái kapnak itt helyet. Egy fejezet pedig Közép- és Kelet-Európa rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi fejlődésének modellszerű sajátosságait tárja fel. A tárgyalt, aktuális világgazdasági kérdések a szakmai közvélemény érdeklődésére tart számot, de emellett a világgazdaság és a nemzetközi gazdaság témáinak mesterszintű oktatásához is hasznos tudásanyagot nyújt.

A Szerkesztő

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-valsag-es-megujulas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave