Borgulya Istvánné Vető Ágnes Ágota, Somogyvári Márta

Kommunikáció az üzleti világban


A neurolingvisztikai programozás (NLP)

Az 1970-es években Kaliforniában egy matematikus és számítógép-programozó, R. Bandler és egy nyelvész, J. Grinder dolgozták ki a neurolingvisztikai programozás (NLP) elméletét (Bandler–Grinder, 2003). Az elnevezésben a neuro az idegrendszerre, a külvilágból jövő információk érzékelésének különböző módjára (látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás) és az élmények kódolására utal, a lingvisztika a nyelvet jelzi, a programozás pedig a számítógép-analógiára épít, és azt feltételezi, hogy a kommunikatív viselkedést mentális programok vezérlik. Miként a számítógép programjait ki lehet egészíteni vagy meg lehet változtatni, ugyanúgy át lehet programozni a viselkedési mintákat is. A kutatók e koncepcióban az agystruktúra és a nyelvi kommunikációs készségek közötti szoros összefüggést ragadják meg. Látásmódjuk alapja a teljesség, annak feltételezése, hogy az interakcióban, a kommunikációban az egyén a maga teljességével vesz részt: a tudatos és a tudatalatti; a test, a szellem és a lélek egy teljes rendszer elemeiként, egymással kölcsönhatásban működnek. Így a kommunikáció folyamatában valamennyi érzékszervünk, a látás, a hallás, a tapintás, a szaglás, az ízlelés szervei fogják a jeleket, ezekre építve jelenítjük meg, idézzük fel a teljes benyomást. Egyik embernél azonban a megjelenítés inkább kép formájában történik, a másik ember pontosan emlékszik az elhangzott szavakra, megint mások az őket az észleléskor eltöltő érzésre emlékeznek. Attól függően, hogy mely érzékelési csatornát részesít egy egyén előnyben, más-más területek válnak intenzívebbé, és egyénenként másképp formálódik a mentális térkép. Az NLP elméletére építve technikákat lehet kifejleszteni, amelyekkel például a kommunikációs partner szemmozgásának megfigyeléséből a benne lejátszódó folyamatokra lehet következtetni (ha például a szempár a jobb felső zónában helyezkedik el, a beszédpartner az emlékezetéből, a múltból hív le tartalmakat, vizuális emlékeit idézi fel – állítják az NLP-követők.) Az elmélet megalapozottságát sokan vitatják, és még többen igyekszenek tréningeken elsajátítani a hozzá tartozó technikákat.

Kommunikáció az üzleti világban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 857 6

„Kommunikáció?! Na, köszönöm. Divattéma. Blöff. Ki ne tudna kommunikálni? Már a kisgyerek megtanul beszélni, kifejezi érzéseit, keresztülviszi akaratát. Minek ezzel felnőttként foglalkozni?”

„Felkészült szakember vagyok. Tudom, mit akarok. Tudom, hogy jó az elképzelésem, nyerő az ötletem. Miért maradtam ma megint alul a vitában? Miért nem az én javaslatomat fogadták el a munkatársaim? Ezerszer jobb az én megoldásom, mint az, amely végül befutó lett. Miért nem látták ezt át? Mit csinálok rosszul?”

Ugye ismerősek ezek a gondolatok?

A vállalatok, az üzlet világában nem könnyű eredményesen, sikeresen és különösen nem hatékonyan és etikusan kommunikálni. A nehézségek okainak megértésében, a zavarok kiküszöbölésében ad segítséget ez a könyv mindazoknak, akik gazdasági pályára készülnek vagy már vállalatnál dolgoznak és fejleszteni kívánják vezetői és kommunikációs képességüket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borgulya-somogyvari-kommunikacio-az-uzleti-vilagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave