Erdős Mihály, Mérő Katalin

Pénzügyi közvetítő intézmények

Bankok és intézményi befektetők


Ellenőrző kérdések

 
  1. Miért értékpapírosítanak a bankok?
  2. Mit jelent a pénzügyi közvetítési lánc meghosszabbodása, és miért alakult ki?
  3. Mi a különbség az originate-to-distribute bankmodell értékpapírosítása és a hagyományos értékpapírosítás között?
  4. Mit jelent az, hogy a banktevékenység eredendően prociklikus?
  5. Melyek a banktevékenység bűvös háromszögének elemei, és milyen ellentmondások vannak közöttük?
  6. Mik a bankok legfontosabb eszköz- és forráselemei?
  7. Mit jelent a bankok mérlegen kívüli tevékenysége, mik a főbb mérlegen kívüli tételek?
  8. Mi a különbség az értékvesztés és a céltartalék között?
  9. Mi a banki tőke szerepe?
  10. Mikor nevezünk jó tőkehelyzetűnek, illetve alultőkésítettnek egy bankot?
  11. Mi a különbség a számviteli és a szavatoló tőke között?
  12. Milyen nagyobb csoportokba sorolhatóak a tőkeelemek, és mi szerint soroljuk be ezekbe a kategóriákba az egyes konkrét tételeket?
  13. Mik a banki jövedelem legfontosabb összetevői?
  14. Hogyan teremt kapcsolatot a tőkeáttétel a ROA és a ROE között, és miért tudja a bank növelni a jövedelmezőségét akkor is, ha nem változik eszközhatékonysága?
  15. Milyen jövedelmezőségi mutatókat használunk a ROE-n és a ROA-n kívül, és miért van azokra szükség?
  16. Milyen tényezők határozzák meg a hitelezési kockázat mértékét?
  17. Mért van szükség a hitelnyújtást megelőzően a PD becslésére, és mik annak a tipikus módszerei?
  18. Mi a hiteladagolás és miért alkalmazzák azt a bankok?
  19. Mi a különbség a GAP-alapú és a duration-alapú kamatkockázat-mérés között?
  20. Milyen egyszerűsítő feltételezésekkel él a GAP- és a duration-elemzés, és milyen módszerekkel oldhatók fel ezek a megkötések?
  21. Mik a kamatlábkockázat kezelésének eszközei?
  22. Milyen kockázatokat nevezünk piaci kockázatoknak?
  23. Mi a különbség a banki könyvi és a kereskedési könyvi kamatkockázat között?
  24. Mit mutat egy eszköz, illetve egy eszközportfólió VaR-értéke, és hogyan kell azt kiszámítani?
  25. Mikor mutatja jól és mikor nem megbízhatóan a VaR a kockázatokat?
  26. Mikor mondjuk azt, hogy egy banknak egy adott devizában rövid, illetve hosszú pozíciója van?
  27. Az árfolyam-kockázati kitettség mérésére használt három módszer közül melyik milyen esetben ad pontosabb képet a bank tényleges kitettségéről?
  28. Mi a különbség a finanszírozási és a piaci likviditási kockázat között?
  29. Milyen típusú likviditási mutatókkal mérhetjük a likviditási kockázatot?
  30. Mire szolgál a lejáratiösszhang-elemzés és mik a főbb lépései?
  31. Miben különbözik egymástól a lejáratiösszhang-elemzés és a lejáratiösszhang-hiány áthidalási képességének elemzése?
  32. Milyen típusú események képezik a bank működési kockázatát?
  33. Mi a különbség az egyedi és a rendszerszintű bankválságok között?
  34. Miért nem hagyják általában tönkremenni a nagybankokat?
  35. Milyen okok idézhetnek elő bankválságokat?
  36. Miért nehéz a bankválságokat előre jelezni?
  37. Milyen alapelvek mentén és milyen módszerekkel kezelik a bankválságokat?

Pénzügyi közvetítő intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 835 4

Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave