Báger Gusztáv

Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe


Likviditás és stabilitás az SDR létrehozásával (2. modell)

A Bretton Woods-i rendszer működésében az 1960-as évek közepén egyre inkább felismert probléma lett, hogy a fennálló nemzetközi pénzügyi rendszer képtelen egyidejűleg megfelelni a likviditás, a strukturális alkalmazkodás és a bizalom követelményeinek. A jelentkező likviditási nehézségek feloldására két lehetőség nyílt: a tartalékvalutával rendelkező országok (elsősorban az Egyesült Államok) felelősségének növelése vagy az arany vásárlóerejének az emelése.11 Tekintve, hogy az első megoldást az Egyesült Államok fizetésimérleg-helyzete – a vietnami háború kiadásaival összefüggésben – nem tette lehetővé, a második megoldás viszont a nemzetközi pénzügyi tartalékrendszerbe vetett bizalmat ásta volna alá, a megoldást – Robert Triffin javaslatára – az IMF új tartalékvalutájának, az SDR létrehozása jelentette, ami az IMF Alapokmányának Első Módosításával 1969-ben került elfogadásra. E lépés indokoltságát jelezte, hogy 1970–72-ben három alkalommal került sor SDR-allokációra, amelyet – a nemzetközi likviditási igénytől függően – a következő években többször is megismételtek.

Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 810 1

A magyar szakirodalomban gyakoriak az olyan könyvek, amelyek arról szólnak, hogy miért nem működnek bizonyos intézmények, vagy arról, hogy miként lenne jó működniük. Ugyanakkor számos olyan fontos szereplő van a világgazdaságban, akiknek alaposan értenünk kellene a szerepét és a működését ahhoz, hogy jól fel tudjuk mérni gazdaságpolitikai alternatíváinkat. Ehhez azonban nemcsak ajánlásokra van szükségünk, hanem elmélyült intézményi elemzésekre is. Báger Gusztáv alapművet írt: a meghatározó nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről szóló elemző kézikönyvét az elméleti és a gyakorlati megközelítés ritka szerencsés keverékeként ajánlom a gazdaságpolitika iránt érdeklődő olvasóknak.

Török Ádám

egyetemi tanár

Pannon Egyetem, BME,

az MTA rendes tagja

A távolságtartó elegancia, a hűvös, tudományos igényesség, az előítélet-mentesség és a tudatosan felvállalt, érzelmet, kötődést sugárzó nézőpont együtt meglehetősen ritkán sajátja a világgazdaság folyamataival, meghatározó pénzügyi intézményeivel foglalkozó szakkönyveknek. Báger Gusztávnak sikerült ilyen ívű, igényű könyvet írnia. Olyat, mint amilyet több évtizedes pályáján maga is bejárt. Az olvasó egy vonzóan szerény, szakmailag pontos és gazdag, s nem utolsósorban magyarságát nyelvi igényességében is kifejező munkát vehet a kezébe. E könyvet azért is ajánlom jó szívvel, mert meggyőződésem, széles ismeretanyaga segít bennünket abban, hogy változó szűkebb és tágabb világunkhoz önfeladás nélkül, értékeinket őrizve, ugyanakkor helyünket, lehetőségeinket valóságukban látva alkalmazkodjunk, és így jussunk előre. A könyvet mindazoknak ajánlom, akik nyitottak a világra, akik tudni és érteni akarják, mi hogyan épül, működik és hat, és ha nem, akkor miért nem.

Kovács Árpád

egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem,

a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/bager-magyarorszag-integracioja-a-nemzetkozi-penzugyi-intezmenyekbe//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave