Gál Zoltán

Pénzügyi piacok a globális térben

A válság szabdalta pénzügyi tér


Kereskedelmi bankok – klasszikus funkciók

Az angolszász világban (illetve Japánban a II. világháború után) a bankok két funkcionálisan elkülönült szakosított változata alakult ki: a kereskedelmi bankok és a befektetési bankok. A kereskedelmi bank (commercial bank) elnevezés az Egyesült Államokban terjedt el, míg Nagy-Britanniában klíring banknak (clearing bank), Kanadában koncessziós banknak (chartered bank), Japánban pedig városi, illetve regionális banknak nevezik ezt az intézménytípust. Eredetileg a kereskedelmi bankok döntően a nagyvállalatok bankügyeit intézték. A hagyományos kereskedelmi bankok a klasszikus betétgyűjtő és hitelező tevékenységen túl nem foglalkoztak értékpapírok jegyzésével és kereskedelmével. Ehelyett általában a kereskedelmet és a termelést finanszírozzák rövid lejáratú hiteleikkel, illetve a fizetési forgalom bonyolításával, de ezen túlmenően – például az ingatlanhitelezési tevékenység révén – a hosszabb lejáratú üzletágakban is jelen vannak. Egyre több kereskedelmi bank szolgáltatáskínálatában a biztosítási üzletág is megjelent. Számos banktörténeti példa utal arra, hogy nemcsak a tőkepiaci tevékenység lehet kockázatos a bankok számára, de a jelzáloghitelezés, a hitelből történő felvásárlás, valamint a fejlődő országok hitelezése legalább annyira kockázatosak, mint a bankok értékpapír-piaci jelenléte.

Pénzügyi piacok a globális térben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 811 8

Furcsa könyvet tart kezében az olvasó: csupa olyan dologról szól, amiről már több tucat szakkönyv, cikk, internetes tanulmány megjelent - azaz tőzsdéről, bankokról, pénzügyi válságokról, intézményi befektetőkről -, és mégis döbbenten vesszük észre, hogy a „gálzoli"-féle olvasatban egy másik világot fedezhetünk fel. Ebben a vékonynak egyáltalán nem nevezhető, igencsak súlyos könyvben a szerző aprólékosan összegyűjtötte erről a pénzvilágról azokat a tényeket, amelyeket itt meg ott, szétszórva akár meg is találhatunk, de így egy keretben sokkal hangsúlyosabban mutatják: igencsak sajátos a pénzügyi „centrum" és a pénzügyi „periféria" elhelyezkedése és viszonya. Tények, nagyságrendek, áramlások, térképek követik egymást. A szerző mindeközben nem ítélkezik, hanem bemutat. Néhol, egy-egy fél megjegyzésből úgy érzem, inkább a globalizált pénzügyi tér harsány kritikusaival ért egyet - és ekkor kezdenék vitatkozni vele, meggyőzni őt, bemutatni neki az ellenérveket - de mivel, mint minden vérbeli tudóst, sokkal jobban izgatja a tárgy maga, semminthogy zsigeri alapon azonnal véleményt mondjon tárgyáról, a vitánk most elmarad, helyette marad az olvasó ámulattal vegyes csodálata: köszönjük, Zoli, ezt a könyvet; évekig, évtizedekig fogjuk kézikönyvként használni!

Király Júlia

alelnök

Magyar Nemzeti Bank

Az olvasó hiánypótló művet tart a kezében. A szerző a pénzügyi gazdaságtan és a gazdaságföldrajz határterületén mozgó jelenségkört vizsgálja értőn, igényesen és jelentős szakmai értéket teremtve. E munka egyszerre színvonalas tudományos értekezés és olvasmányos könyv a pénzügyi piacok rejtélyes világáról és a térbeliség mellőzhetetlen hatásáról. A mű írója ráérzett a vizsgált terület leglényegesebb jellegzetességére: arra az ellentmondásra, mely a globalizálódó pénzügyi tér távolságokat relativizáló hatása és a pénzügyi piaci működés térbeliségének növekvő fontossága között feszül. Ebből bontotta ki a pénzügyi földrajz hazai alapművének számító könyv gondolatmenetét. A szakértők és a tárgy iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják ezt az értékes alkotást.

Bélyácz Iván

akadémikus, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Hivatkozás: https://mersz.hu/gal-penzugyi-piacok-a-globalis-terben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave