Gál Zoltán

Pénzügyi piacok a globális térben

A válság szabdalta pénzügyi tér


Tőzsdei kapitalizáció

A részvénypiacok csak 2006. év közepére duplázták meg a 2002-es mélyponti értéket, s lépték át a bűvös 50 billió dolláros értékküszöböt, de a tőzsdei szárnyalás következtében a piaci érték egy év alatt meghaladta a 60 billió dollárt. Ennek a 87%-át a 15 legnagyobb kaptalizációjú tőzsde adta. A törést, azaz a hitelválság nyomán 2008-ban bekövetkező közel 50%-os piaci értékvesztést a 6.1. ábra is tükrözi. A technológiai részvénybuborék 2001-es kipukkanásának hatása hosszan tartóan érezhető volt a piacokon, amelyet mesze meghaladtak a piacoknak a 2007–2009-es hitelválsághoz köthető értékvesztései. 2008 decemberéig 30 billió, majd további 7 billió dollár tűnt el a piacokról 2009 első negyedévében. A tőzsdék közül 2005-ben egyedül csak a NYSE kapitalizációja haladta meg az 1999-es szintet. Az egyes központok kapitalizációs trendjei mutatják a globális piaci trendeket és a helyi piacokat erő sokkhatásokat. Tokió esetében – ami 1988-ban még a világ legnagyobb értékű tőzsdéje volt – a japán gazdaság hullámzásai és a nemzetközi hatások egyaránt tükröződnek. Ma a NYSE piaci mérete mintegy 3,5-szerese a tokiói, s négyszerese a legnagyobb európai tőzsdének. 2007-re a kínai tőzsdék Hongkong nélküli kapitalizációja is meghaladta az egykor világszinten is éllovas tokiói tőzsde piaci értékét (6.2. ábra).

Pénzügyi piacok a globális térben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 811 8

Furcsa könyvet tart kezében az olvasó: csupa olyan dologról szól, amiről már több tucat szakkönyv, cikk, internetes tanulmány megjelent - azaz tőzsdéről, bankokról, pénzügyi válságokról, intézményi befektetőkről -, és mégis döbbenten vesszük észre, hogy a „gálzoli"-féle olvasatban egy másik világot fedezhetünk fel. Ebben a vékonynak egyáltalán nem nevezhető, igencsak súlyos könyvben a szerző aprólékosan összegyűjtötte erről a pénzvilágról azokat a tényeket, amelyeket itt meg ott, szétszórva akár meg is találhatunk, de így egy keretben sokkal hangsúlyosabban mutatják: igencsak sajátos a pénzügyi „centrum" és a pénzügyi „periféria" elhelyezkedése és viszonya. Tények, nagyságrendek, áramlások, térképek követik egymást. A szerző mindeközben nem ítélkezik, hanem bemutat. Néhol, egy-egy fél megjegyzésből úgy érzem, inkább a globalizált pénzügyi tér harsány kritikusaival ért egyet - és ekkor kezdenék vitatkozni vele, meggyőzni őt, bemutatni neki az ellenérveket - de mivel, mint minden vérbeli tudóst, sokkal jobban izgatja a tárgy maga, semminthogy zsigeri alapon azonnal véleményt mondjon tárgyáról, a vitánk most elmarad, helyette marad az olvasó ámulattal vegyes csodálata: köszönjük, Zoli, ezt a könyvet; évekig, évtizedekig fogjuk kézikönyvként használni!

Király Júlia

alelnök

Magyar Nemzeti Bank

Az olvasó hiánypótló művet tart a kezében. A szerző a pénzügyi gazdaságtan és a gazdaságföldrajz határterületén mozgó jelenségkört vizsgálja értőn, igényesen és jelentős szakmai értéket teremtve. E munka egyszerre színvonalas tudományos értekezés és olvasmányos könyv a pénzügyi piacok rejtélyes világáról és a térbeliség mellőzhetetlen hatásáról. A mű írója ráérzett a vizsgált terület leglényegesebb jellegzetességére: arra az ellentmondásra, mely a globalizálódó pénzügyi tér távolságokat relativizáló hatása és a pénzügyi piaci működés térbeliségének növekvő fontossága között feszül. Ebből bontotta ki a pénzügyi földrajz hazai alapművének számító könyv gondolatmenetét. A szakértők és a tárgy iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják ezt az értékes alkotást.

Bélyácz Iván

akadémikus, egyetemi tanár

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Hivatkozás: https://mersz.hu/gal-penzugyi-piacok-a-globalis-terben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave