Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A pénzügyi rendszer

Japánban a korábbi évszázadokban viszonylag fejlett pénzügyi rendszer alakult ki, hogy kezelje a gazdag kereskedők és földbirtokosok megtakarításait és pénzügyeit, illetve gyakran a sóguni adminisztráció is az ügyfelek között volt. Az Edo-korban már banki funkciókat ellátó intézmények is működtek. A kormányzati adók beszedése és azok Edóba való transzferálása több későbbi nagyhatalmú pénzügyi intézmény, bank létrejöttét alapozta meg. Ezek az előzmények segítették az átalakulást. Bizonyos korábbi formák tovább éltek, de alapvetően új rendszer kialakítására volt szükség ezen a területen is. Az 1876–1877-es Szacuma-felkelés pénzügyileg is kritikus helyzetet hozott. Komoly infláció alakult ki a bizonytalan politikai helyzetben, ami a kormány adóbevételeit is jelentősen csökkentette. 1881-ben az árszínvonal 64 százalékkal haladta meg az 1877-es szintet, ezen belül a kulcsfontosságú rizs ára megkétszereződött (Mathias–Pollard, 1989, 1109).

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave