Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A klasszikus növekedési tényezőkön túl

Láthatjuk tehát, hogy a klasszikus növekedési tényezők mellett a japán formális és informális intézményrendszer is igen lényeges volt Japán felzárkózásában. A hagyományos közelítések mellett sok érdekes és újszerű magyarázat is született a gazdaságtörténetileg is kivételes jelenség megmagyarázására, amelyeket érdemes felidézni. Az egyik ilyen nagyhatású elmélet Mancur Olson nevéhez fűződik, aki az érdekcsoportok megszerveződését, működését és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását vizsgálta. Mancur Olson az Egyesült Királyság és néhány más ország, köztük Németország és Japán második világháború utáni fejlődését hasonlította össze, arra a kérdésre keresve a választ, hogy ez utóbbi két ország igen dinamikus növekedésével szemben miért maradt le az Egyesült Királyság. Hangsúlyozta, hogy a hosszú távú makrogazdasági folyamatok csak több tényező együttes figyelembevételével magyarázhatók, de az ezeket összekapcsoló mozzanatként kiemelt jelentőséget tulajdonított az érdekcsoportok szerepének. Érvelésében fontos mozzanat volt, hogy Németországban és Japánban a megszálló erők szétrombolták, felszámolták a régi érdekcsoportokat, így ezek nem tudták akadályozni a gyors fejlődést. Ezzel szemben az Egyesült Királyság igen hosszú, stabil és változatlan határok között végbemenő békés fejlődése számtalan kisebb érdekcsoport kialakulását tette lehetővé, amelyek sokféle irányú befolyása negatív hatással volt a „kollektív cselekvés”, az állam hatékonyságára, s ez kihatott a gazdasági növekedés ütemére (Olson, 1965; 1987; 2000).

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave