Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A japán pénzügyi rendszer megingása

A második világháború utáni Japánban nagybankok rendszere alakult ki, amelyek általában a hatalmas keiracuk központi intézményét is jelentették. A kiterjedt vállalati hálózatok finanszírozása volt a fő feladatuk, s ezeknél a kölcsönöknél nem a szigorú pénzügyi szempontok, hanem a keiracuk belső érdekei domináltak. Más oldalról, a negyvenes évektől kialakult módszernek megfelelően, a bankrendszer alapvető szerepet játszott a kormányzati akarat közvetítésében is. Ennek a fő eszközei persze informálisak voltak, amelyek láthatatlan csatornákon keresztül gyakran felülírták a formális prudens működési szabályokat. Gondot jelentett az is, hogy igen jelentős kereszttulajdonlás és keresztfinanszírozás, személyi összekapcsolódás volt a bankok, biztosítási intézmények és a nagyvállalatok között, ami nehezítette az átláthatóságot, a gyengeségek feltárását, valamint a megfelelő szabályozást. A bankok és a keiracuk irányító testületeiben jelentős súllyal vettek részt az amakudari révén az „égből leszállt” volt bürokraták. Mindezzel hatványozottan növekedett a rendszerszintű kockázat.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave