Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A japán rejtély

Kontinensünkről nézve Japánt mindig valami titokzatosság lengi körül, hiszen történelme, kultúrája oly sok mindenben különbözik az európai társadalmokétól, amelyeknek jelenét és jövőjét is sokkal mélyebben meghatárta a görög-római-keresztény örökség, mint gondolnánk. Ez nem puszta egzotikum, mivel a sajátos évezredes múlt sokkal nagyobb hatással volt Japán modern fejlődésére, mint gondolnánk. A könyv címe, A japán rejtély azokra a meglepő nagy fordulatokra, egyedülálló fellendülésekre és történelmi csúcspontokra utal, amelyekkel kiemelkedett az ázsiai fejlődés menetéből, illetve azokra a nem kevésbé meglepő hullámvölgyekre, zsákutcákra, amelyekbe Japán beletévedt, és többször szinte kilátástalan helyzetbe került. A mélyebb vizsgálódások során világossá válhat, hogy mindebben Japán kulturális, történelmi öröksége ugyanúgy alapvetően fontos, mint Európának a saját múltja. Csakhogy itt az ősi Kína-központú világ az eredet, amely legalább olyan gazdag, mint Európai. Ebből nőtt ki Japán sajátos évezredes pályája, amely ugyan a 19–20. században kényszerűen megnyilt az európai gyökerű országok uralta világ előtt, de nem adta fel saját értékeit. Egy igen sajátos mix alakult ki ebből, amelynek sajátosságai, jellegzetességei hozzájárultak mind a világraszóló sikerekhez, mind a történelmi mértékű kudarcokhoz.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave