Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A rendszerválság negyedszázada

Az 1970-es évek világgazdasági korszakváltása Japánt is erőteljesen érintette, de ennél sokkal súlyosabb helyzetet teremtett, hogy ez egybeesett a gazdasági csoda és az ezt szolgáló rendszer – ettől függetlenül is bekövetkező – kifulladásával. A fejlesztő állam oly gondosan kimunkált gazdasági, politikai és társadalmi berendezkedése teljesítménye határára ért. A további dinamizálás helyett immár nem a probléma megoldásának az eszköze volt, hanem maga vált problémává, a továbblépés egyik legfajsúlyosabb akadályává. A felzárkózás eszköztára, a fejlesztő állam kiterjedt beavatkozása már alkalmatlannak bizonyult az új szerephez és feladathoz, nem tudott hatékony választ adni a kettős kihívásra. Japán ekkorra már utolérte fejlettségben a fejlett tőkés gazdaságokat, maga is az elit csoport tagja lett. A követő fejlődés helyett immár az élen haladás, útteremtés lett volna szükséges. Emellett nagyon lassan és csak részben volt képes a globalizáció elsöprő hullámához, a világgazdaság új viszonyaihoz igazodni. A felzárkózás és az élenjárás két nagyon különböző jellegű kihívás, és Japán számára ez utóbbi egyelőre megoldhatatlannak bizonyult. A kilencvenes évekre – a Great Moderation korszakát élő fejlett nyugati gazdaságoktól eltérően – az átfogó megújulás helyett zsákutcába jutott a japán modell, és évtizedek óta egyfajta rossz körbe kerülve vergődik. Elveszett évtizedekről, immár negyedszázadról beszélhetünk.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave