Magától értetődő, hogy a vállalatok egyénekből, illetve azok csoportjaiból állnak, s ők azok, akik az együttműködésben zajló interakciókban konkrétan részt vesznek. Ez az állítás az inkonzisztencia jelensége szempontjából kiemelkedő fontosságú s tárgyalásunk kiindulópontjaként szolgál. Az előző állításból következik, hogy egyetlen vállalat sem képes arra, hogy akár csak egy konkrét interakció kapcsán is állandó és egységes megközelítést tudjon biztosítani. Ezt a jelenséget a személyek közötti inkonzisztencia jelenségének hívják. Minden egyes személynek az egyes interakciók során vele kapcsolatba lépő másik személlyel vagy személyekkel kapcsolatban meglesznek a saját elvárásai. Egyes személyek egy adott vállalattal való együttműködés során nagyobb elkötelezettséget mutatnak, mint mások. Elképzelhető például, hogy a beszállító vállalat értékesítési szakembere rengeteg erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy megértse megrendelő partnere igényeit, s ezeknek megfelelően alakítsa konkrét ajánlatát. E kereskedő igyekezete ugyanakkor önkényesnek s feleslegesnek tűnhet ugyanazon cég termelési vezetője számára. Az is elképzelhető, hogy az interakcióban részt vevő felek az együttműködést elsősorban saját személyes érdekeik s nem a vállalat érdekei szerint kezelik. Egy kereskedő adott esetben érezheti akár úgy is, hogy a személyes kötődések alapján kezelt együttműködés a vállalat számára is kívánatos lehet, még akkor is, ha az ellentmond a cég saját, belső szabályozásának. Ezt a jelenséget gyakorta nevezik oldalváltásnak. A személyek közötti inkonzisztencia mellett a vállalatok közötti együttműködésre szintén jellemző az egyes időszakok között megfigyelhető inkonzisztencia jelenségének léte. Egyes megfontolások az interakció történetében más és más jelentőséget nyernek. Feltételezhetjük, hogy egy beszállító körültekintőbben és alaposabban jár el akkor, amikor új megrendelő partnerrel vesz fel kapcsolatot, mint amikor egy már bejáratott kapcsolatot kezel, melyben a felek sok mindent már eleve adottnak, garantáltnak tekintenek. Ford (1980) ezt a jelenséget a kapcsolat intézményesülésének jelenségeként tárgyalta. Van bizonyos párhuzam az általunk most tárgyalt inkonzisztencia, valamint a Cyert és March (1963) által említett, a célok irányában mutatott szakaszos figyelem jelensége között is.