Szécsi Gábor

Média és társadalom az információ korában

Kommunikációfilozófiai adalékok a mediatizáció fogalmához


A politikai közösségek mediatizációja

Marshall McLuhan már 1967-ben megjelent könyvében, a The Medium is the Massage-ban felhívja a figyelmet arra, hogy a politika, amely képtelen a tömegmédia közönségét kreatívan részvételre buzdítani, a tegnap válaszait adja a ma kérdéseire.95 Azaz a politika, amely nem él a sokcsatornás tömegkommunikáció kínálta lehetőségekkel a közvélemény formálására tett kísérlete során, képtelen üzeneteit hatékonyan eljuttatni a célcsoportokhoz. McLuhan óta egyre kevésbé vitatott tény, hogy az elektronikus médiumok megjelenése és elterjedése új korszakot nyitott a tömegmédia és a társadalom viszonyában. A rádió és a televízió használata megalapozta, az új kommunikációs technológiák (internet, mobiltelefon stb.) expanziója pedig napjainkban felgyorsítja azt a folyamatot, amit a politika mediatizációjaként ír le a médiatudomány. A politika mediatizálódása alatt eleinte azt a jelenséget értettük, hogy a média növekvő társadalmi jelentősége – ha úgy tetszik, hatalma – következtében a politikai kommunikátorok egyre erőteljesebben vették figyelembe a média szabályait, céljait, gyártási logikáját. Ennek eredményeként a célközönség megszólítására törekvő politikusok kommunikációs cselekvéseiket ráhangolják a tömegmédia által előnyben részesített időzítésre, formátumra, stílusra, nyelvezetre, sőt, tartalmi elemekre is.96 Egyszóval a politikus kommunikációs tevékenységét a tömegmédia sajátosságaihoz igazítja. A sokcsatornás kommunikáció és az új média szerepének növekedésével a politika mediatizációja felgyorsul, aminek következtében egyre erőteljesebbé válik a tömegmédia és a politika kölcsönhatása, azaz egyre inkább összefonódik a politikai kommunikáció stratégiája és iránya a tömegmédia gyakorlatával. Az új kommunikációs technológiák megjelenésével tehát a politika mediatizációja új szakaszba lépett: a mediatizáció ma már nem csupán annyit jelent, hogy a politikum igazodik a tömegmédia világához. A mediatizáció a politika és a média kölcsönös egymásra hatását jelenti, aminek következtében a két szféra határvonalai egyre kevésbé jelölhetők ki.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 005 2

Az információs technológiák mindennapi használata révén a média logikája mindinkább behálózza életvilágunkat, hatással van a társadalom és a kultúra minden elemére, és megváltoztatja az olyan társadalmi alrendszereket is, mint a politika és a tudomány. A mindent átható mediatizáció lényegét tekintve olyan folyamat, amely azzal, hogy átalakítja a társadalmi élet teljes feltételrendszerét, egyúttal új társadalmi formákat is teremt, és eddig ismeretlen árnyalatokkal gazdagítja a nyelvi kommunikáció közösségformáló szerepéről alkotott képünket. A könyv ennek a folyamatnak az értelmezéséhez kínál új szempontokat. Külön is foglalkozik a jelenség politikára és tudományra gyakorolt hatásával. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az információ korában a politika és a tudomány mediatizációja új szakaszba lépett, aminek következtében ma már mindinkább a két társadalmi alrendszer és a média kölcsönös egymásra hatásának, a politikai és tudományos közösségek ebből fakadó mediatizálódásának lehetünk tanúi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szecsi-media-es-tarsadalom-az-informacio-koraban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave