Pavluska Valéria

Kultúramarketing

Elméleti alapok, gyakorlati megfontolások


Élmény az élményágazatban – összegzés

A szolgáltató szektorban az élmény két módon hozható létre. Az egyik esetben az élmény a szolgáltatás természetéhez tartozik, a másik esetben az alapszolgáltatáshoz élményt társítanak (Petkus, 2004). Míg a normál termékek és szolgáltatások körében a fogyasztói élmény létrehozása a vevőérték növelésének, a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésének, a versenytársaktól való megkülönböztetésnek stb. az eszköze, addig a kulturális javak körében ez az ajánlatok természetes velejárója. Az élmény – legyen az akár egyszerű, akár jelentőségteljes élmény – a kulturális javak vevőértékének magja. Az élménygazdaság koncepciójában megfogalmazott „színpadra állítás” itt nem egy metafora, egy követendő modell, amellyel még értékesebbé tehetjük az ajánlatot, hanem maga az ajánlat, illetve annak meghatározó eleme. Míg élmény nélkül a termékek/szolgáltatások megállhatják helyüket a piacon, legfeljebb kevésbé lesznek versenyképesek és értékesek, mint élménnyel feldúsítva, addig azt mondhatjuk, hogy élmény nélkül a kulturális javak értéktelenek, olyanok, mint azok a termékek, amelyek alapfunkciójukat sem képesek teljesíteni, például amikor az autó nem indul el, az étel ehetetlen, a repülőjáratot törölték. Felvetődhet ezek után a kérdés, hogy akkor hogyan is értelmezzük az élményszerűvé tételt a par excellence élményjavaknak tekinthető kulturális javak körében, ahol a fogyasztók mindig elvárják az élmény valamilyen formáját, az élvezetet, az esztétikai élményt, az érzelmi és/vagy intellektuális hatást, ahol az élményszerűség a javak alaptulajdonsága. Releváns-e egyáltalán az élményszerűvé tétel külön hangsúlyozása a klasszikus élményágazatokhoz tartozó szervezetek tevékenységében?

Kultúramarketing

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 881 1

Örülök, hogy Pavluska Valéria könyve az Akadémiai Kiadó marketing szakkönyvtár sorozatában megjelent. Amióta világ a világ, a kultúra mindig a fogyasztás tárgya volt. A mai fogyasztáselmélet egyik legnagyobb dilemmája a kultúra fogyasztásának és a fogyasztás kultúrájának kérdése. Többek között ezt a dilemmát is igyekszik feloldani ez a kiválóan szerkesztett, tudományosan igényes, rendkívül sokrétű, a kultúramarketinget új megvilágításba helyező könyv. Ajánlom a kötetet oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, a kultúra területén dolgozó szakembereknek, és mindenkinek, aki szeretne elmélyülni a kulturális marketing elméletében és gyakorlatában.

Hetesi Erzsébet intézetvezető egyetemi docens

Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar

Pavluska Valéria nem csupán kiváló szakemberként, hanem kultúrafogyasztó értelmiségiként is hiteles feldolgozója a kulturális életben adekvát marketing tevékenységnek. A folyamatok értelmezésével és további kérdések feltevésével nemcsak a marketing szakemberek, hanem a területen tevékenykedő menedzserek számára is nagyon hasznos kiadványt ad. Munkája felhívja a figyelmet arra, hogy a marketing nem csupán az értékesítés eszköze, nem a reklám szinonimája, nem csorbítja a művészet szabadságát, és helyesen alkalmazva nem a kulturális termék devalválása, hanem minél szélesebb körben történő értékesítése a célja. A kultúrában alkalmazható marketing komplex, a kulturális tevékenység egészét átható gondolkodás- és cselekvésmód. Célja a művészeti, kulturális önkifejezés és a piaci viszonyok egyensúlyban tartása mellett elérni a közönségsikert, amely mintegy legitimálja az adott kulturális tevékenységet, a művészeti irányt annak érdekében, hogy a befogadó, a mecénás, a szponzorok és a fenntartók pénzügyi támogatásával a művészetek és a kulturális élet valódi szabadságát, lehetőségeit gyarapítsa.

Horváth Zsolt igazgató

Pannon Filharmonikusok-Pécs

Hivatkozás: https://mersz.hu/pavluska-kulturamarketing//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave