Inotai András, Juhász Ottó (szerk.)

A változó Kína


A demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók várható alakulása

A társadalmi és gazdasági fejlődés kilátásainak a felmérésénél és prognosztizálásánál az egyik legalapvetőbb kiindulópont a népesség várható alakulásának a megítélése. Erre vonatkozóan az elmúlt évtizedekben – Kínán belül és Kínán kívül (pl. ENSZ, OECD) is több demográfiai előrejelzés látott napvilágot. A korábbi előrejelzések többnyire alábecsülték a kínai születésszabályozási politika várható hatását, s 2000-re, valamint az ezt követő évtizedek végére is a ténylegesnél, illetve a jelenleg feltételezhetőnél magasabb lélekszámot prognosztizáltak. A kínai vezetés például még az 1990-es évek elején is azt tűzte célul, hogy „a népesség számát 2000-ig 1,3, 2010-ig pedig 1,4 milliárd főn belül kell tartani”, miközben a ténylegesen elért lélekszám 2000-ben 1267 millió fő volt, s a 2010 utánra prognosztizált 1,4 milliárdot, számításaim szerint, csak 2020 táján fogják elérni. Abban szinte valamennyi demográfiai előrejelzés egyetértett, hogy a kínai népesség csúcsát jelentő 1,5 vagy maximum 1,55 milliárdos lélekszám a 2030-as évek első harmadában vagy felében fog bekövetkezni, s attól kezdve ez gyorsuló ütemben csökkenni fog, s 2050-ben ez a szám már ismét 1,3 és 1,2 milliárd között lesz, átadva e téren a világelső helyet az időközben 1,6 milliárd főre szaporodó Indiának. Nagyobb eltérések mutatkoztak – és mutatkoznak ma is – egyes előrejelzések között az urbanizáció várható alakulásának a megítélésében, csak éppen ellenkező előjellel, azaz jóval alábecsülve annak ténylegesen bekövetkezett, s ebből adódóan a jövőre feltételezhető mértékét. A korábbi előrejelzések a városi lakosság 40 százalékos arányának az elérését csak 2010-re prognosztizálták, holott ezt az arányt már 2003-ban meghaladták. Hasonló volt a helyzet a születési, a halálozási és a természetes szaporodási ráta előrejelzésénél is, melyekre vonatkozóan 2010-re 14,0, 6,2 és 7,2 ezrelék körüli értékek szerepeltek, szemben a 2007-ben ténylegesen mutatkozó 12,1, 6,9 és 5,2 ezrelékkel. Ebből következően más eredményeket jeleztek a népesség korcsoportok szerinti összetételére, valamint a születéskor várható élettartamra vonatkozó adatok is. A fenti alapvető demográfiai mutatókkal kapcsolatos, saját számításon alapuló előrejelzéseimet 2010-re, 2015-re, 2020-ra és 2030-ra a D/1. számú táblázat tartalmazza.

A változó Kína

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 021 2

E kötet a jelentős intellektuális erővel rendelkező magyar modern Kína-kutatás legjavát adja közre a globális válságot közvetlenül megelőző állapotokról. Hiánypótló szerepet tölt be, mivel magyar sinológusoktól az elmúlt években ritkán jelent meg könyv, noha a Kína-problematika a hazai érdeklődő közönség figyelmének középpontjába került.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére három éve folynak újra szervezett jelenkori Kína-kutatások hazánkban. Ezek eredményei és résztanulmányai a szakmai közvélemény tájékoztatását szolgáló kötetekben jelentek meg, de nem kerültek kereskedelmi forgalomba.

Jelen kötet célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave