Lentner Csaba

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tények és tévhitek


Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata a globalizálódó világgazdaságban

A világ népessége az 1970-es évektől olyan fejleményeknek lehetett a tanúja, amikor az egyes országok nemzetgazdasági pénzügyei kikerültek a nemzeti kormányok ellenőrzése alól. A nemzetállamok a pénzpiaci szabályozó, jegybanki, sőt a fiskális politikai beavatkozási lehetőségeik jelentős részét elveszítették. Mindezekkel párhuzamosan a globalizálódó világ pénzpiacai mint önálló pénzügyi aggregátumok a nemzeti pénzügyi politikák legfőbb befolyásolóivá, sőt irányítóivá váltak. A világgazdaság pénzügyi mechanizmusai és maga a tőkekoncentráció mértéke nagyságrendekkel változtak meg az elmúlt évtizedekben. A nemzetközi export 1950 óta a tízszeresére nőtt, még az inflációs kiigazítás után is egyenletesebben és gyorsabban növekszik, mint a világ bruttó hazai terméke (GDP). A külföldi befektetések még gyorsabban emelkedtek. A multinacionális cégek áruforgalma növekvő mértékben haladja meg a nemzetközi exportot. A devizaforgalom napjainkra több mint napi 1,5 billió dollár fölé szárnyalt az olajválság idején mért 1973. évi 15 milliárd dollárról, vagyis attól az időszaktól, amikor a rögzített átváltási árfolyamrendszer összeomlott. A napi devizaforgalom 30 év alatti 100-szorosára emelkedése a pénzügyi szektor, illetve a derivatív műveletek reálszektorral szembeni aránytalan felértékelődésének az egyértelmű jele. A globalizáció előnyei megnyilvánulnak a gyors gazdasági növekedésben, az életszínvonal-emelkedésben, valamint a fejlődő technológiai és vezetési készségek, a managementkultúrák gyors elterjedésében egyaránt. Megfigyelhető azonban, hogy a pozitív hatások érvényesülése egyenlőtlenségekkel terhelt, mind az egyes, fejlettségben különböző szinteken álló országok, mind pedig azok társadalmi rétegeinek vonatkozásában. A globalizáció előnyei viszonylag kevés országra koncentrálódnak, sőt még közöttük is egyenlőtlenül oszlanak meg. Az Európai Uniót alkotó országok a globalizált világ részei, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt, a vázolt előnyökkel kedvezményezetten és a negatív hatásaikkal terhelten egyaránt.

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 012 0

Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lentner-rendszervaltas-es-penzugypolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave