Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika


Statisztikai következtetéselmélet alkalmazása a területi elemzésekben

A gazdasági és társadalmi elemzések módszertana nem mindig alkalmazható a területi elemzésekben (Dobosi, 2001). A statisztikai mintavétel és a mintából való következtetés kérdésére különösen igaz ez a megállapítás. Amíg a társadalmi elemzésekben kitüntetett szerepe van a mintavételnek, illetve számos gazdasági elemzésben a módszerek eleve mintából való következtetést feltételeznek, a területi elemzések számos módszere nehezen vagy egyáltalán nem működőképes minta alapján, a teljes sokaság megfigyelése szükséges (gondoljunk például a szomszédsági viszonyok fontosságára, ahol egy területi alapú mintavétel teljesen torz mintát eredményezhet, vagy éppenséggel egyetlen használható területpárt sem ad). A társadalmi és a természeti jelenségek területi elemzési módszerei közti eltérések itt is markánsan kirajzolódnak, a természetföldrajz vagy az ökológia lényegesen szélesebb körben alkalmaz mintavételből származó – elsősorban pontszerű megfigyelésen alapuló – adatokat (Nemes Nagy, 2005). Ahogy Haining (2004) fogalmaz, a térelemek sokasága úgy is tekinthető, mint egy szuperpopulációból származó minta. Ez az alapja annak a koncepciónak, ami alapján a mintából való következtetés szokásos statisztikai eljárásait széles körben használják. Dusek (2006) 13 érvet mutat be a területi egységekre vonatkozó adatok mintaként kezelésének szokásos indokaként (lásd 2.5. táblázat), melyek közül csak a 11. és a 12. tekinthető érdemben megalapozottnak. A randomizációról a területi autokorreláció kapcsán a 9.3. alfejezetben lesz szó.

Területi statisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave