Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika

A hálózatok gráfelméleti szempontú tipizálása

A hálózatkutatás népszerűsége miatt külön foglalkozunk azokkal a gráfelméleti mutatókkal, amelyek csupán a hálózatok topológiai sajátosságainak figyelembevételével születtek meg. A gráfelméleti mérőszámok a hálózatok három topológiai sajátosságán alapulnak: a csomópontok száma (N), az élek száma (E) és az egymással nem összekötött alhálózatok száma (A). Az utóbbi paraméter értéke mindig egy lesz, mert csak a teljesen összekötött hálózatokkal foglalkozom. A csomópontokat hívják pontoknak, kapcsolati pontoknak, (út)kereszteződésnek, állomásnak, szereplőknek, szinapszisnak, az éleket útnak, vonalnak, kapcsolatnak, neuronnak. A legegyszerűbb hálózatoknál az élek súlyozatlanok és irányítatlanok, a területi elemzések során a legtöbb hálózat ugyanakkor súlyozott és valamilyen mértékben irányított (8.1. táblázat, 8.1. ábra). Ennek ellenére alapesetben irányítatlan súlyozatlan gráfokat tételezünk majd fel, az irányítottságból és súlyozásból fakadó fontosabb kérdésekre később külön térünk majd ki. A csomópontok valamilyen tulajdonságadaton alapuló méret szerinti megkülönböztetése révén már bonyolultabb és a földrajzi hálózatok leírására többnyire adekvátabb mérőszámokhoz jutunk el. Ilyen tulajdonságadat lehet például a települések lakosságszáma, ha a csomópontoknak települések felelnek meg. A földrajzi hálózatoknál az élek hosszúságának megkülönböztetése szintén kulcsfontosságú, a gráfelméleti mutatókban ugyanakkor az egymással közvetlenül összekötött csomópontok hosszúsága egységnyi lesz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

Regionális tudományok Gazdaság

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero