Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika


A közlekedési hálózatok sűrűségmutatói

Az úthálózat legegyszerűbb mutatója az útsűrűség, az egységnyi területre jutó úthossz. Ez a mutató széles körben használt országok közötti összehasonlításoknál, országokon belül és még településszintű elemzésekben is, gyakran a mutató értelmezésével kapcsolatos komoly korlátok figyelembevétele nélkül. A közúthálózatnál a különböző minőségű utak (az ötsávos autópályától a két méter szélességű bekötőútig), a vasúthálózatnál a kétsávos villamosított vonalak és a keskeny nyomtávú vonalak együttes kezelése önmagában is megkérdőjelezi a mutató hasznosságát, területközi összehasonlító elemzéseknél pedig az eltérő jellegű utak nem azonos statisztikai kezelése, nyilvántartása nehezíti az összehasonlíthatóságot. Az „utak” definiálásának nehézségei nagyobbak a közúthálózatnál, mint a vasútnál. Ha ezek a részben számbavételi, statisztikai adatgyűjtési problémák megoldhatók lennének, akkor is szembe kell nézni az átlagok használata során jelentkező problémákkal, amely miatt elsősorban a nagyobb és térben egyenletlen útsűrűségű területeknél tipikusnak nem mondható átlagos értéket kapunk. Nagyobb útsűrűség lesz azokon a területeken is, ahol az utak kanyargósabbak, és így ekkor az útsűrűségi mutató nagyobb értéke mögött valójában az útvonalvezetés kedvezőtlenebb volta húzódik meg. Egy kanyargós út felszámolása és helyettesítése egy egyenesebb úttal csökkenti a mutató értékét, miközben az ilyen változtatások az úthálózat fejlesztését jelentik. Koncepcionális kérdés, hogy az útsűrűség és az összekötöttség vagy elérhetőség között nem feltétlenül létezik kapcsolat. Ezt illusztrálja a 8.6. ábra, amelynek A része 54%-kal kisebb útsűrűségű, mint a B részé, de jobb összekötöttsége miatt a megközelíthetőségi, elérhetőségi viszonyok a használt mutatótól függően kevésbé rosszabbak vagy jobbak a B résznél, ahol hiába négyszer olyan sűrű az észak–nyugat–délkelet irányú úthálózat, a ritka délnyugat–északkeleti utak kevés átmenetet biztosítanak közöttük, és így nagyobb kerülőutak lehetnek szükségesek.

Területi statisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave