Dusek Tamás, Kotosz Balázs

Területi statisztika


A szomszédsági kapcsolatok megállapítása

A területi autokorreláció számításának előfeltétele a szomszédsági kapcsolatok megállapítása és a szomszédsági mátrix összeállítása. Mielőtt ennek lehetőségeit áttekintjük, célszerű megkülönböztetni a területi objektumok négyféle típusát: szabálytalan pontalakzat, hálózat, szabálytalan területalakzat, négyzetrács. Szabálytalan pontalakzatokként lehet értelmezni településeket, lakásokat, boltokat és bármilyen más területi megfigyelési egységek összességét, amelyeknek a területi kiterjedése elhanyagolható a vizsgált terület nagyságához képest. Területi kutatásokban a hálózatok lehetnek fizikai jellemzőkkel is rendelkező közlekedési hálózatok, valamint a területegységek közötti bármilyen jellegű áramlás vizsgálatakor teljes hálózattal lehet megjeleníteni a területegységeket és a köztük lévő kapcsolatokat. A szabálytalan területalakzat állhat országokból vagy más közigazgatási vagy egyéb területi egységekből (népszámlálási körzetek, választókörzetek, megyék). A településeket a pontalakzat mellett lehet értelmezni területalakzatként is, nem a központjukkal reprezentálva az egyes településeket, hanem a közigazgatási határaik által meghatározott területalakzatokkal. Szabálytalan pontalakzatok ugyanakkor átalakíthatók máshogyan is szabálytalan területalakzatokká, Dirichlet-poligonok segítségével. A négyzetrács használata társadalomföldrajzban (a hatszögekből és háromszögekből álló szabályos térfelosztáshoz hasonlóan) ritkán indokolt, inkább a természetföldrajz, tájökológia, meteorológia használja. Ugyanakkor az autokorreláció elméleti irodalma is előszeretettel alkalmazza ezt a szabályos térfelosztást, amit egyszerűsége miatt nem tárgyalunk.

Területi statisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 001 4

A statisztikában talán az a legszebb, hogy általános, szinte mindenre kiterjed. A tudomány, a köznapi élet, de még egyes művészeti ágak is nap mint nap találkoznak a statisztikával, merítenek belőle, és folyamatosan gazdagítják azt. Miért lenne ez másképp a területi tudományokkal, és a mindennapjainkat ugyancsak átszövő területi összefüggésekkel? Ennek a két tudományágnak a találkozása szinte természetes, mégis különös. A klasszikus statisztikán felnőtt kutatók számára a közös gyökerek, elvek és módszerek speciális alkalmazásain túl egy sor, a területi dimenzióból adódó érdekes, olykor meglepő módszer, mutatószám, elemzés található a könyvben. A két fiatal, kiválóan felkészült és elkötelezett kutató olyan módszertani szakkönyvet ad az olvasók kezébe, ami alapos, pontos, mégsem vész el a felesleges részletekben, így a statisztika és a területi tudományok alapjait ismerő szakemberek számára egyaránt jól érthető és ajánlható. Bár a könyv módszertani orientációjú, meg kell említeni példáit, melyek sokszínűségükkel jól szemléltetik a statisztika említett átfogó jellegét és a két tudományág gyümölcsöző találkozását.

Hunyadi László, professor emeritus

Budapesti Corvinus Egyetem

A regionális tudomány egyik jellegmeghatározó vonása sajátos területi elemzési módszerek kidolgozása és használata az empirikus elemzésekben. Ezen belül is kiemelt szerepű a területi statisztikai eszköztár. A két fiatal, de már jelentős tudományos teljesítményt felmutató szerző kötete ebben a tartalmi elemben teszi még teljesebbé a diszciplína hazai szakirodalmát. Erőssége a kötetnek a módszertani tartalmon túl a sok helyütt megjelenő, érdemi térelméleti megalapozottság is, és kiemelt értéke a sok érdekes ábra, osztályozó modell. Az új módszereket, közelítéseket is bemutató kötet széles társadalomkutatói körben és a szakterületi egyetemi képzések felső lépcsőfokain haszonnal kézbeveendő, fontos írás.

Nemes Nagy József, egyetemi tanár,

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/dusek-kotosz-teruleti-statisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave