Vigvári András

Pénzügy(rendszer)tan

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben


Az allokációs funkció

E funkció lényege, hogy – a szükségletek bizonyos szegmensében – az állam átveszi a piactól az erőforrások elosztásának funkcióját, és a bürokratikus koordináció mechanizmusainak felhasználásával biztosítja az erőforrásokat a preferált célok megvalósításához. Ennek alapján megkülönböztethetjük a piac működését pótló és a piac működését korrigáló allokációt. Az első (pótló) eset – és az uralkodó közgazdaságtani felfogások egy része csak itt tartja az állami beavatkozást helyénvalónak – az, amikor az állami erőforrás-allokáció azokon a területeken valósul meg, ahol a piac nem működik. Itt a piaci kudarcokról van szó. Piaci kudarc akkor áll elő, ha egy adott jószág előállításához szükséges erőforrások allokációját a piac nem, vagy jelentős jóléti veszteségek árán képes elvégezni. Ilyen helyzet a tiszta közpénzek, az externális hatások és az inflációs aszimetriák eredményeként állhat elő. A természetes monopólium olyan ágazatokra jellemző, ahol a termék/ szolgáltatás előállításának átlagköltsége egynél több előállító esetén nagyobb, mint egy szereplő esetén. Ezekben az esetekben az állam az úgynevezett közjavak és más, nem tisztán magánjószág84 előállítását biztosítja valamilyen formában. A javak csoportosítását láttuk korábban az 1. fejezet 1.2.2. pontjában. Az 5.1. ábra az ott olvasható szempontok szerint mutatja be a javak csoportosítását. Az itt szereplő javak közül a tiszta közjavakat, a díjfizető javakat és a közös készletű javakat érinti az allokációs funkció. A közgazdaságtan a természetes monopóliumok esetén is szükségesnek tartja a kormányzati allokációt.

Pénzügy(rendszer)tan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 887 3

A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave