Vigvári András

Pénzügy(rendszer)tan

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben


Magyar pénzügyi kronológia

1000 körül
A magyar pénzverés kezdetei. I. István közvetlenül koronázása után verette az első dénárokat, amelyek mellett bizánci aranypénzek is forgalomban voltak (solidusok; 1 solidus = 30 dénár). A marha továbbra is betöltötte a pénz funkcióját.
1018 után
Megindul a rendszeres pénzverés.
11. sz. 2. fele
Elkezdődik a pénzújítás (pénzcsere). Célja a korona bevételeinek növelése volt.
1077–1095
Szent László uralkodása alatt kétévenként van pénzújítás.
1095–1116
Kálmán király uralkodásának ideje alatt kezdődik el az István által veretett értékálló pénzek rontása.
12. század
A forgalomban lévő silány pénzek miatt a gazdasági élet igényei szükségessé teszik a súlypénzek használatát: a kifizetéseknél veretlen ezüstöt, illetve meghatározott súlyú (különböző márkában mért) ezüstrudakat használtak.
1211–1221
A pénzverés decentralizálásának kezdetei. Ebben az időben Esztergom mellett már több helyen is vernek pénzt.
1222
Az Aranybulla. A szerviensek évenkénti pénzújítást követelnek, amiből arra lehet következtetni, hogy addig esetenként egy éven belül többször is lehetett pénzújítás.
1235–1270
IV. Béla király újra stabil értékű pénzt veret, halálával azonban a kedvező folyamatnak vége szakadt.
1250–1255
IV. Béla intézkedései nyomán folytatódik a pénzverés decentralizációja.
1323
Károly Róbert (1307–1342) pénzreformjának kezdete; a dénár értékének stabilizálására tett első kísérletek sikertelenek voltak.
1325
Kibocsátják a firenzei mintára készült aranyforintot, az országban mégis több pénz maradt forgalomban.
1328
Körmöcbánya, a későbbiekben legjelentősebb pénzverde alapítása.
1329
Károly Róbert cseh mintára garast veret.
1336
Károly Róbert értékálló dénárt bocsát ki. A kapuadó kezdete; ezzel a király lemond a pénzújításból származó bevételről.
1387–1437
Zsigmond király a dénárnál és a féldénárnál kisebb aprópénzeket is veretett.
1425–1453
Budán szünetel az aranypénz verése.
1427–1430
Jó minőségű dukátok kibocsátása Zsigmond uralma alatt.
1442–1443
Súlyos pénzrontás, monetáris zavarok.
1467–1468
Hunyadi Mátyás (1458–1490) kincstári reformja, évtizedekre szóló szilárd pénzrendszer kialakítása (1 aranyforint = 25 garas = 100 dénár = 200 féldénár).
1486
Tirolban nagy értékű ezüstpénzéket, a tallérok őseit bocsátják ki.
1503
A Fugger-család pénzügyi (pénzváltási) tevékenységének kezdete Magyarországon.
1521–1525
A dénár finomságát a felére csökkentették, súlyos monetáris zavarok lépnek fel, amelyek a dénár eredeti finomságának helyreállításáig tartottak.
16. század
A zavaros politikai viszonyok, a két király küzdelme és a török támadások miatt egyes nagybirtokosok hamis pénzt verettek. A korszak legértékesebb pénze a magyar aranyforint (más néven dukát) volt. A század első felében egyre több tallér került az országba, a leggyakoribb fizetési eszköz a magyar dénár volt. A század közepétől Magyarországon, illetve az Erdélyi Fejedelemségben is vernek tallérokat (a tallérverés a XVI–XVII. század folyamán az Oszmán és az Orosz Birodalom kivételével egész Európában elterjedt).
1559
Az augsburgi birodalmi gyűlésen ismételten határozat születik a birodalmi pénzrendszer egységesítéséről. A XVII. század végéig tartó monetáris zavarok során a tiltakozások gyakran e határozatra hivatkoznak.
1610 k.–1625 k.
Fokozódó pénzrontás Közép-Európában; az árforradalom tetőzése.
17. század
Az időszak második felében a dénárverés elsorvad. Egyre több krajcárt bocsátanak ki, illetve silányabb külföldi veretek is áramlanak az országba. A század utolsó harmadában az aranyforint és a tallér dénárban számított árfolyama eltérően alakult a három országrészben, vagyis megszűnt az ország monetáris egysége.
1670-es évek
Az adóterhek emelése a királyi Magyarországon.
1703–1711
A Rákóczi-szabadságharc. Az ország gazdasági nehézségei tovább súlyosbodtak.
1704
A kuruc állam rézpénzt bocsát ki.
1753
Valutarendelet; a konvenciós ezüstpénz, illetve ennek alapján új pénzrendszer bevezetése.
1760
A rézpénz törvényes fizetési eszköz a Habsburg Birodalomban.
1762
Papírpénz kibocsátása a Habsburg Birodalomban, emellett ezüstpénz verése.
1805
Az első magyarországi biztosítótársaság megalapítása.
1811
Az első devalvációs rendelet, a váltóforint kibocsátása, a pénzvagyon 80%-ának elvesztése a kötelező beváltásnál.
1816
A második devalvációs rendelet. A váltóforintot 40%-kal leértékelik.
1816
Az Osztrák Nemzeti Bank létrehozása.
1826
Megalakul az első hazai részvénytársaság (Lánchíd Társaság).
1830
Széchenyi István megjelenteti Hitel című művét. A művek sorát 1831-ben a Világ, majd 1833-ban a Stádium folytatja.
1836
Megalapítják az ország első önálló pénzintézetét (Brassói Általános Takarékpénztár), amely azonban csak szűk körben működött.
1839
Megalapítják a Pesti Hengermalom Részvénytársaságot, amely az első modern nagytőkéjű ipari részvénytársaság lesz Magyarországon.
1839–1840
Az országgyűlésen elfogadják a váltótörvényt, a kereskedelmi törvényt, és szabályozzák a csődeljárást.
1839. június 10.
Fáy András javaslata egy takarékpénztár létrehozására.
1840
A részvénytársaságok működésének jogi szabályozása (1840. évi 18. tc.).
1841
Fáy András tervei alapján részvénytársaság formájában megkezdte tevékenységét a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. A működés kezdetben filantróp jellegű volt, az 1840-es évek közepén azonban már a nyereségorientáció volt jellemző. Jelentősége lényegesen nagyobb volt, mint a Brassói Általános Takarékpénztáré.
1841. október 14.
Létrejön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az ország első bankja. Az intézmény tevékenységének már részét képezte a váltó- és folyószámlahitelek nyújtása, de értékpapírokra is folyósított előlegeket.
1841
Az önálló magyarországi jegybank létrehozására tett első kezdeményezések.
1849
A magyar kormány eláll az önálló magyar központi bank létrehozásának gondolatától, és fedezetlen papírpénzt bocsát ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank útján (Kossuth-bankók).
1851
Megnyitják az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját.
1857
A bécsi Creditanstalt pesti fiókja elsőként vállalkozik az országban hitelbanki tevékenység folytatására.
1857
Pátens a decimális számítási rendszerre való áttérésről.
1857–1858
A Habsburg Birodalomban elhatározás születik egy valutareform végrehajtásáról. Ezek után párhuzamos valutarendszer áll fenn, amelyben forint névértékű bankjegyek és ezüst alapú érmék (ezüstforintok) egymás mellett voltak forgalomban.
1863
A Magyar Földhitelintézet létrehozása. Feladata a jelzáloghitelezés iránt mutatkozó igények kielégítése volt.
1864. január 18.
Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalakulása.
1867. szeptember 15.
A Magyar Általános Hitelbank alapítása.
1866–1873
Gazdasági élénkülés és cégalapítási hullám. Az időszak során 564 pénzintézetet és 170 ipari részvénytársaságot alapítottak. 1873-ban már 788 részvénytársaság működött.
1867
Megnyitják a Magyar Általános Hitelbankot (MÁH).
1868
Megalakul a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amelynek feladata az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásainak nyilvántartása és ellenőrzése volt.
1869
A Magyar Jelzáloghitelbank, valamint Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank létrehozása. A két pénzintézet kezdetben szerény keretek között működött, hamarosan azonban meghatározókká váltak.
1870
Megkezdi működését az első magyar önálló Állami Számvevőszék; neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult, amely a ma is működő Állami Számvevőszék közvetlen elődjének tekinthető. A Számvevőszék már ekkor is kormánytól független intézményként folytatta tevékenységét.
1873. május 9.
A bécsi tőzsdekrach, a fekete péntek. Kihatásaként Magyarországon hitelválság alakul ki.
1875
A Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. tc.). A mintát a Németországban 1862-ben elfogadott kereskedelmi törvény jelentette.
1870
Bankankét, vagyis bankvita, amely keretében egy szakmai bizottság a korabeli pénzválság megoldásának lehetséges megoldásait igyekezett szélesebb szakmai körben megvitatni.
1878
Az Osztrák–Magyar Bank megalapítása. Az Osztrák Nemzeti Bank utóda már határozottan binacionális jellegű volt, minden üzletágában rendelkezett budapesti fiókkal. Ez az intézmény a kiegyezést kiterjesztette a pénzrendszer irányítására is.
1886
Megkezdi működését a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. Az intézmény a hatalmas postahivatali hálózatára támaszkodva leginkább a kisbetétek összegyűjtésében tűnt ki.
1892
Valutareform, amelynek keretében megtörtént az aranykorona bevezetése. A valutareform előkészítésében komoly szerepe volt Wekerle Sándor miniszterelnöknek és Kornfeld Zsigmondnak, a MÁH igazgatójának. A lépést az tette szükségessé, hogy a közös valuta szerepét betöltő ezüstforint értéke nagymértékben ingadozott. Az Osztrák–Magyar Bank nem vállat kötelezettséget a nála benyújtott bankjegyek aranyra történő átváltására. Ez egyben az aranystandard-rendszerbe történő bekapcsolódást is szolgálta.
1893
A legnagyobb bankok létrehozzák a Budapesti Giro- és Pénztáregyletet a fővárosi cégek közötti forgalom elszámolásának egyszerűsítése érdekében.
1892–1911
A valutareform újabb cégalapítási hullámot indított el, mivel az államkölcsön kamatok csökkentek. A „gründolás”-ban a bankok jártak az élen. A MÁH 1913-ban a legnagyobb vállalatbirodalom tulajdonosaként 63 iparvállalatot birtokolt, amelyek alaptőkéje az összes ipari társaságok alaptőkéjének 16%-át tette ki. Az összes hazai bank érdekeltségébe tartozott a hazai gazdasági szereplők 47%-a.
1903
Létrejött a 28 vidéki bank és 6 politikus és vállalkozó részvételével a vidéki pénzintézetek együttműködésének elősegítésére a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége Rt.
1909
Wekerle Sándor adóreformja, a modern értelemben vett személyi jövedelemadó bevezetése. Tényleges kivetésére ekkor nem került sor.
1909. április 24.
A király elutasítja a magyar kormány önálló jegybank felállítására irányuló tervét.
1916. június 1.
Megalakult a Pénzintézeti Központ, amely felügyeleti és érdekvédelmi feladatokat látott el.
1919. január 31.
Megalakul a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE). Ezzel párhuzamosan megteremtették a két világháború között működő Bankközi Megállapodások rendszerét, amely a különböző folyó bankügyletek egységes keretfeltételeit hozta létre.
1919. március 21.
A Tanácsköztársaság kikiáltása.
1919. március 26.
A Forradalmi Kormányzótanács megkezdi az államosítást.
1920. május 9.
Magyarország – a Monarchia utódállamai között utolsóként – a korona felülbélyegzésével elkülöníti Ausztriától pénzrendszerét.
1914–1924
A magyar gazdaságot az első világháború finanszírozásával összefüggésben (különböző ütemű, az időszak vége felé egyre súlyosbodó) infláció sújtja.
1921. augusztus 1.
Az első világháború lezárásaként, illetve a Monarchia felbomlásával a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapítása. A pénzintézet nem tekinthető klasszikus értelemben vett jegybanknak, csak egyszerű állami hivatalnak, amely állami papírpénzt és nem klasszikus bankjegyet bocsátott ki.
1922. augusztus 8.
A korona védelme érdekében sor kerül a kötött devizagazdálkodás bevezetésére, s megalapítják a Devizaközpontot.
1924. május 24.
Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.
1924. június 26.
A népszövetségi kölcsön folyósításának megkezdése.
1925. január 1.
Életbe lép az autonóm vámtarifatörvény.
1925. december 14.
Egy magyar diplomáciai futár hágai letartoztatásával kirobbant a frankhamisítási botrány.
1925
A magyar korona értékét az angol fonthoz kötik.
1927. január 1.
A korona lecserélése, a pengő lesz a törvényes fizetési eszköz.
1927. augusztus 10.
Kihirdetik a kötelező betegség és balesetbiztosításról szóló törvényt. Létrehozzák az Országos Társadalombiztosító Intézetet.
1928. október 1.
Megkezdi működését az Országos Társadalombiztosító Intézet.
1930
A korlátolt felelősségű társasági forma megjelenése (1930. évi V. tc.).
1931. július 14.
A magyar kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, s ezzel együtt bevezette a kötött devizagazdálkodást. Az intézkedésekre a New York-i tőzsdekrach után tovagyűrűző hitelválság káros következményeinek mérséklése érdekében volt szükség.
1931. december 22.
A kormány teljes körű transzfermoratóriumot rendel el, azaz minden külföldi kifizetést megtilt.
1938. április 30.
Kihirdetik a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításával kapcsolatos törvényt.
1938. december 30.
Az ipari és kereskedelmi munkások gyermeknevelési támogatásának bevezetése.
1940. április 6.
Cukor- és zsírjegy Magyarországon.
1942. január 15.
Liszt- és kenyérjegy, illetve fejadagrendszer bevezetése.
1943. november
Az utolsó Bankközi Megállapodás, amelyhez már csak 17 pénzintézet csatlakozott.
1944–1946
A világ legpusztítóbb hiperinflációja söpör végig Magyarországon.
1946. augusztus 1.
A forint bevezetése (= 0,07575 g arany) hazánkban.
1946. augusztus 6.
Az USA visszaszolgáltatta az MNB arany- és ezüstkészletét, amely a valutareform fontos eleme volt.
1947. november 21.
A magánbankok államosítása.
1948. május 20.
Budapesti Áru- és Értéktőzsde megszüntetése.
1949
A Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék működését felfüggesztik. Az államháztartás működésének ellenőrzése ezzel a lépéssel negyven évre a kormányzat kezébe került.
1950
Devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabály, a „Devizakódex” megjelenése (kötelező devizabeszolgáltatás elve, külföldi hitelpolitika központi irányítása).
1950. január 1.
Az 1. ötéves terv kezdete.
1951. november 11.
A munkavállalók egységes társadalombiztosítási nyugdíjának bevezetése.
1953. január 10.
A kereseti és vagyonadó eltörlése.
1953. június 27–28.
Az új gazdaságpolitika kezdete.
1955. december 14.
Magyarország az ENSZ tagja.
1956. december 5.
A magyar adottságoknak jobban megfelelő gazdaságpolitika kialakításáról szóló döntés. Varga István vezetésével gazdasági reformbizottság alakult.
1957. december 27.
Rendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi-, rokkantsági- és özvegyinyugdíj-jogosultságáról.
1964. december
Nyers Rezső vezetésével megalakul a Gazdasági Mechanizmus Bizottság, amely a tervgazdálkodási rendszer megreformálását előkészítő szakértői munkákat koordinálta.
1968. január 1.
Az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése.
1974
Új devizakódex.
1982
Hazánk a Világbank (IBRD) tagja.
1982. május 6.
Hazánk a Nemzetközi Valutaalap tagja.
1985
Hazánk a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tagja.
1985
Hazánk a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) tagja.
1986. október
Elkészül a „Fordulat és reform” című tanulmány.
1986. december
Megalakulnak az új állami kereskedelmi bankok (Magyar Hitelbank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Budapest Bank Rt.)
1987. január 1.
Kétszintű bankrendszer létrehozása.
1988. január 1.
Életbe lép az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó.
1989. március 1.
A gazdálkodó szervezetek devizaigényüket közvetlenül a kereskedelmi bankoknak adhatják le.
1989. július 20.
A kereskedelmi bankok devizahitelt nyújthatnak, MNB felé történő bejelentés mellett.
1989. október 23.
Alkotmánymódosítás révén a Magyar Köztársaság kikiáltásával egy időben létrejön az Állami Számvevőszék.
1990. június 19.
40 bank, pénzintézet és értékpapír-forgalmazó, és a MNB megalapította a Budapesti Értéktőzsdét 150 mFt tőkével.
1990. július 18.
Budapesti Árutőzsde Kft. megalapítása 1,9 mFt tőkével.
1991. január 7.
A forint 15%-os leértékelése.
1991. július 1.
Köztelező tartalékráta bevezetése.
1992. január 1.
Hatályba lép a csődtörvény, a számviteli törvény és a pénzintézeti törvény, amely a Kupa program legfontosabb hatású intézkedéscsomagja volt.
1992. július 1.
Megindul a bankközi devizapiac Magyarországon.
1993
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) létrehozása.
1993
A Központi Elszámoló- és Értéktár (KELER) Rt. alapítása, az értéktári funkciók, az értékpapírszámla-vezetés és a tőzsdei értékpapír-kereskedelem elszámolásának átvétele a Budapesti Értéktőzsdétől.
1995. március
Bokros-csomag meghirdetése.
1995. március 15.
Előre bejelentett, csúszóárfolyam-leértékelés bevezetése hazánkban.
1996. január 1.
Új devizatörvény, szabad átválthatóság a folyó fizetési műveleteknél.
1997. január 1.
A Pénzintézeti törvény helyett új Hitelintézeti törvény lép hatályba.
1997. február
A Postabankot megrohanják a kisbetétesek.
2000.
Új számviteli törvényt alkot a Parlament.
2001. június 15.
A forint teljes konvertibilitásának bejelentése.
2000. április 1.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) létrejötte az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF), az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) és az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) egyesítésével.
2001. május 1.
A forint ingadozási sávjának ±2,25%-ról ±15%-ra történő szélesítése.
2001. június
Az inflációs célkövetési rezsim kezdete.
2001. október 1.
A csúszóárfolyam-leértékelés megszüntetése.
2002. augusztus 15.
Megrendült a bizalom Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökével szemben, amit László Csaba pénzügyminiszter egy közelmúltban lezajlott beszélgetésen közölt az érintettel. A Felügyelet elnöke elleni tettleges támadással indult el az ország eddigi történetének legnagyobb brókerbotránya, a „Kulcsár-ügy”.
2003. január
Spekulációs támadás a forint ellen.
2003. június 4.
A forintárfolyamsáv eltolásával a törvényes fizetőeszköz leértékelése és az első euróövezeti csatlakozási céldátum bejelentése. Ezt a bejelentést később több új határidő bejelentése követte.
2003. december 3.
Az Európai Bizottság szerdán nem kívánta érdemben kommentálni a forint árfolyam-ingadozásával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket.
2004. május 12.
Az Európai Bizottság elfogadja a túlzott hiány fennállásáról szóló jelentést Magyarországra vonatkozóan.
2004. május 19.
HVB sajtótájékoztató a BÉT osztrák többségi tulajdonba kerüléséről.
2004. augusztus 13.
A Mol 1999-ben megfogalmazott, 2002-ben felülvizsgált stratégiája kezd beérni, a meghozott döntések, a maradékfeldolgozó megépítése, a Slovnaft-akvizíció, az oroszországi kitermelés beindítása teszi lehetővé, hogy a Mol felvegye a versenyt vetélytársaival – mondta Mosonyi György, a Mol Rt. Vezérigazgatója.
2005. március 11.
Az IMF bírálta a magyar gazdaságpolitikát.
2005. szeptember 19.
A Magyar Nemzeti Bank döntése nyomán az irányadó instrumentum kamatlába 6%-os történelmi mélypontra süllyed. Az alapkamat a rendszerváltás óta egyetlen alkalommal sem csökkent ilyen alacsony szintre. A kamatvágást a jegybank a kedvező inflációs folyamatokkal, illetve a külföldi befektetők kedvező jelenlétével magyarázta.
2005. október 1.
Az OGY áfacsökkentésről döntött.
2005. november 2.
Budapesti Értéktőzsde és Budapesti Árutőzsde közötti integráció létrejötte.
2005. november 2.
Az OGY 2010-ig tartó adókorszerűsítési csomagról döntött.
2006. július 6.
Az euró árfolyama 284 forintra emelkedett, ezzel a hazai fizetőeszköz először került a 2003 júniusában meghatározott árfolyamsáv gyenge oldalára. Az árfolyam hirtelen bekövetkező gyengülését a piac a kormányintézkedések várható hatásával magyarázta.
2006. szeptember 1.
Az OGY döntése értelmében jelentős adónövelési csomagot fogadtak el, amely az áfamértékeket is érintette. A csomag egyben hatályon kívül helyezte az előző év novemberében elfogadott távlati célokat is.
2006. szeptember 20.
A budapesti zavargások miatt rontott a Fitch Ratings Magyarország országkockázati besorolásán.
2006. szeptember 29.
HunOr néven bankközi adatbázist hoznak létre a bankok működési kockázatainak feltérképezésére.
2007. június 25.
Ellenséges kivásárlási kísérlet az osztrák OMV részéről a MOL-lal szemben.
2007. július 6.
PSZÁF vizsgálat a MOL-ügyben.
2007. szeptember 3.
Magyarország nincs a globális likviditási válság által leginkább veszélyeztetett feltörekvő gazdaságok között, áll a Standard & Poor’s hétfőn Londonban kiadott elemzésében, amely a legsebezhetőbb országok közé mások mellett Lettországot, Izlandot és Romániát sorolta.

Pénzügy(rendszer)tan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 887 3

A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave