Ez a legegyszerűbb forma, s általában kisebb szállodáknál alkalmazzák. Egy magánszemély – aki lehet szállodás, szakképzettségét illetően – vagy egy befektető, aki üzleti megfontolások, s a szállodaipar iránti vonzalmai alapján új szállodát épít, vagy már működő hotelt vesz meg, s megkezdi annak üzemeltetését (az esetek többségében családtagjaival közösen, esetleg néhány alkalmazott felvételével, akik között lehetnek szállodai szakemberek is). Egy kft. alapításával már biztosított az a cégjogi forma, amelyben a hotel működtethető anélkül, hogy a vállalkozás esetleges veszteségei érintenék az üzemeltető tulajdonos magánvagyonát. Kisebb − 50-60 szobás − szálloda működtethető családi alapon, főleg ha a tulajdonos bizonyos kulcspozíciókba szakembereket alkalmaz. A szálloda méretének növekedésével azonban elengedhetetlen, hogy olyan szakmai céggel építsenek ki valamilyen szerződéses kapcsolatot, amelyik a mai globalizált világban rendelkezik versenyképes értékesítési hálózattal, ismeri a szállodai munkaszervezés, üzemeltetés, gazdálkodás, marketing legújabb módszereit. Érdemes azt is megemlíteni, hogy főleg új szállodánál, ha a befektető a bankokhoz fordul hitelért, s benyújt egy reális, életképesnek tűnő megvalósíthatósági tanulmányt (üzleti tervet), akkor hitelnyújtási feltételként meg szokták szabni egy elismert, esetleg nemzetközi reputációval is rendelkező üzemeltető alkalmazását.